Bár a magyarok 70 százaléka tud róla, hogy megszületett az európai alkotmánytervezet, de mindössze 38 százalékuk van tisztában azzal, hogy ezt a magyar országgyűlés már el is fogadta – derül ki a Marketing Centrum június eleji felméréséből.
Hozzátette: Magyarországnak az aktívabb és kezdeményezőbb szerep hozhat sikert, és ennek különleges jelentőséget ad, hogy a visegrádi négyeket az elkövetkező évben Magyarország vezeti.
A kormányfő elmondta: a brüsszeli értekezleten mindenki úgy értékelte, hogy az Európai Unió saját történetének egyik legkritikusabb szakaszához érkezett.
Mint mondta, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervek elfogadásáról még nagyobb volt a vita, mint a ratifikációs folyamatról. A 25 tagország nem tudott megállapodni abban, mennyi legyen a nemzeti hozzájárulás mértéke a közös európai uniós költségvetéshez, milyen módon használják fel a közös uniós forrásokat, és korábban nem tapasztaltan indulatos vita tárgya lett a mezőgazdasági politika.
Hiba lenne azt gondolni, hogy ez költségvetési vita – mondta a magyar miniszterelnök. Amikor “egy század százalékokról beszélünk, akkor nem lehet kérdés, hogy ez nem pénzről szól” – vélekedett. Gyurcsány Ferenc szerint ez a kérdés arról szól, hogy az európai uniós tagországok vezetőinek egy része érzékeli: “az európai közvélemény nem elhanyagolható hányada jelentősen elbizonytalanodott Európa jövőjét illetően”.
A miniszterelnök jelezte: a vita legkényesebb szakaszában az újonnan csatlakozott országok közül hat, köztük Magyarország, úgy nyilatkozott: hajlandóak újra nyitni saját pénzügyi pozícióikat, de akkor ezt kérik a nemet mondó országoktól is. Ettől a felajánlástól azonban a másik oldal elhatárolódott.
A briteket kell meggyőznünk
Az uniós 2007-2013-as keretköltségvetés kudarca miatt hazánk tárgyalásokat kezdeményez Nagy-Britanniával. Magyarország azt szeretné, ha minél hamarabb elfogadott büdzséje lenne az uniónak – mondta Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.
