A Habeas Corpus Munkacsoport, a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ, a TAVASZ (Tegyünk A Világért! – Anyák Szövetsége), a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület, a Zöld Fiatalok és több magánszemély arra szólították fel az országgyűlési képviselőket: akadályozzák meg, hogy a Büntető törvénykönyv módosítására benyújtott kormányjavaslat 4. és 5. paragrafusa eredeti formájában életbe lépjen. Ezek ugyanis szerintük komoly visszalépést jelentenének a nőknek és gyerekeknek az erőszakkal szembeni jogvédelme terén.
A civilek érvelése szerint a törvényjavaslat 4. paragrafusa alapján a gyermekével külön élő szülőt büntetőeljárás és börtönbüntetés fenyegetné, ha a másik szülővel találkozni nem akaró gyermeket nem szolgáltatja ki a láthatásra. A javaslat oda vezetne, hogy a korábban a családjogi perben a bíróság által a gyermek nevelésére alkalmasabbnak talált szülő kerülne börtönbe – aki többnyire az anya. Az esetek nagy részében a láthatás nem teljesítésének oka az, hogy az apa korábbi bántalmazó magatartása váltott ki a gyerekben olyan rettegést, ami miatt a gyerek egyáltalán nem kíván apjával találkozni. Az anya ezt felmérve a gyermek érdekében jár el, amikor nem szolgáltatja ki a gyereket az erőszakos apának..
A kormányjavaslat a korábbi együttélés idején házastársát és gyermekeit terrorizáló, bántalmazó férfiaknak kínál új jogi eszközt a családtagok rendszeres zaklatásának folytatásához. A tervezet vakon elmegy amellett a közismert tény mellett, hogy a válással végződött kapcsolatok jelentős hányadát jellemezte az erőszak, s ezzel magyarázható, hogy az immár külön élő gyermekek nagy része nem akar bántalmazó apjával találkozni. A tervezet 4. paragrafusa közvetett hátrányos megkülönböztetést jelent a nők rovására, mivel a kapcsolattartással összefüggő mulasztások, visszaélések közül önkényesen csak azt büntetné, amelyet 95 százalékban nők követnének el. Büntetlenül hagyná viszont ennek a jelenségnek a fordítottját, amit túlnyomórészt férfiak követnek el, ám legalább ennyire káros a gyermek lelki fejlődésére: a kapcsolattartás elhanyagolását: amikor a “látogató szülő” nem jelenik meg a láthatáson, akár hetekig, akár évekig – fittyet hányva arra, hogy ez milyen hatással van a gyermekre.
A javaslat 5. paragrafusa a 12 év alatti gyerekekkel szexuális visszaélést elkövetők büntetését enyhítené a jelenlegi szabály technikai hibájának alkotmánysértő voltára hivatkozva. A képviselőkhöz eljuttatott részletes petícióban a tiltakozás mellett javaslatot is megfogalmaztak arra a civilek, hogyan kellene a nemi erőszak szabályait úgy módosítani, hogy – az alkotmánnyal és a nemzetközi jogfejlődéssel valóban összhangban – ne gyengítse, hanem fokozza a gyermekek védelmét a szexuális erőszakkal szemben. Ennek egyik fő pontja, hogy a strasbourgi bírósági gyakorlat előírásai nyomán a nemi erőszak bűntettének megállapításakor nem azt kell vizsgálni, hogy ténylegesen sor került-e erőszakra, hanem azt, hogy az aktus a résztvevők beleegyezésével történt-e – áll a sajtóközleményben.
