A módosítások leginkább a kisebbségi törvény választással kapcsolatos anomáliáit igyekszenek feloldani, így a változtatások nemcsak a kisebbségi, hanem a választójogi törvényt is érintik.
A most elfogadott módosítás lényege, hogy olyan rendszert valósítsanak meg, amelyben valóban a kisebbségek tagjai választhatják meg intézményrendszerüket és képviselőiket.
A változás legfontosabb eleme, hogy önbevalláson alapul. Ez azt jelenti, hogy csak az szavazhat a kisebbségi választásokon, aki egy nyilatkozatban kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ezt az önbevallást azonban nem lehet felülbírálni. Újabb szigorítás, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselőjelölteknek nyilatkozniuk kell nyelvtudásukról. Így elkerülhető, hogy a kisebbségi nyelvet nem beszélők kerüljenek az önkormányzatokba.
Az önbevallás lényege, hogy ha valaki nyilatkozik kisebbségi hovatartozásáról, akkor legközelebb nem indulhat másik kisebbség „színeiben”. Az eddig hatályos törvény ugyanis módot adott rá – és ezzel többen éltek is – hogy valaki, akár ciklusról ciklusra, más kisebbség képviselőjeként lépjen fel.
A jelenlegi módosítás alapjául szolgáló javaslatot egyébként már 2001-ben az országos önkormányzatok elnökei és szakértői részvételével kidolgozták, ezt azonban később az Országgyűlés nem tűzte napirendre.
Alternatív javaslatok
Európában egyedüli rendszer
Bár a kisebbségi önkormányzati rendszer közel sem nevezhető tökéletesnek, mégis büszkék lehetünk rá: a vén kontinensen egyedül Magyarországon szabályozza törvény a kisebbségek közéleti szerepvállalását. A kisebbségek – főként kulturális – jogait persze más államokban is törvényekbe foglalták, ilyen átfogó önkormányzati rendszer azonban csak nálunk van.
Magyarországon a kisebbségek két szinten, területi és országos szinten alakíthat önkormányzatot érdekei képviseletének céljából. A törvény szerint „községben, városban és a Főváros kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat, vagy közvetett, vagy közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A fővárosban közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat alakítható”.
A problémával már 1999-ben foglalkozott a Belügyminisztérium. Az akkor kidolgozott javaslat szerint a kisebbségi önkormányzati választásokra nem a települési önkormányzati választások keretén belül, hanem azt követően, hat héttel később került volna sor. Ezen ugyan valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár részt vehetett volna ugyan, de feltételezhető, hogy ekkor valóban inkább az érintettek, a kisebbséghez tartozók lettek volna aktívabbak.
A másik tervezett módosítás szerint, a helyi kisebbségi önkormányzati választások kitűzését – ahogy egyébként a hatályos törvény is előírja – a jelölőszervezetnek minősülő társadalmi szervezetek, illetve a kisebbségi identitásukat kinyilvánító személyek kezdeményezhették volna, azonban számukat az irreálisan alacsony 5 főről felemelték volna: kisebb településeken az adott területen lakó választópolgárok egy százalékára, városokban pedig legalább száz főre.
A hatályos törvénnyel sokan visszaéltek
A kisebbségi önkormányzatok felállításáról és a kisebbségi képviselők választásáról egy 1993-as törvény rendelkezik. Eszerint minden magyar választópolgár szavazhat – az őszi helyhatósági választásokkal egy időben tartott – kisebbségi önkormányzati választásokon és bárki megválasztható, akit meghatározott számú, önmagát az adott kisebbséghez tartozónak valló személy ajánlott. Ez rengeteg visszaélésre adott okot, ezért volt szükség a törvény módosítására. A parlamenti pártok folyamatos párbeszédet folytattak a magyarországi kisebbségi önkormányzatokkal, ez tette lehetővé, hogy létrejöjjön a kompromisszum.
További változtatások kellenének
A rendszerrel sokat foglalkozott a kisebbségvédelmi ombudsman, aki jelentéseiben a most megváltoztatott részeken felül azt kifogásolta, hogy megyei szinten nincsenek önkormányzatok.
Szintén nem rendezett a területi és a kisebbségi önkormányzatok közötti feladat- és hatáskör megosztás. A probléma jelentősen gyengíti a kisebbségi önkormányzatok erejét. Ugyancsak sok probléma vetődött fel a kisebbségi önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban. Sok panasz érkezett, hogy a települési önkormányzatok – amelyekhez a kisebbségiek pénzét is utalják – egyszerűen visszatartják a normatívát, szorult helyzetükre hivatkozva. Így – forrás hiányában – a kisebbségi önkormányzatok gyakran legelemibb feladataikat sem tudják ellátni.
