Tiszta Levegőt Európának! – ezzel a címmel készült átfogó kutatás, mely Európa légszennyezettségét elemezte, még 2004-ben. A kutatásból, mely a várható élettartamra vonatkoztatva vizsgálta meg a légszennyezettség lakosságra gyakorolt hatását, Magyarország sem maradt ki. Az adatok aggodalomra adnak okot: a szennyezett levegő miatti úgynevezett életveszteség nálunk átlagosan egy év, ami Budapest esetében elérheti a három évet is.
A PM10 a fő veszély
A legnagyobb gondot a légúti-, szív- és érrendszeri betegségeket okozó nitrogén-dioxidok és a mikrorészecskék jelentik. A különböző oxidoktól már megtanultunk félni, de a mikrorészecskék, az úgynevezett PM10 kevésbé ismert. „A PM10 kisméretű, ezért könnyen belélegezhető részecske, megköti a különböző, égés során keletkező aromás szénhidrogéneket, melyek azután a levegőből a tüdőbe jutva felelősek lehetnek számos légúti- és rákos megbetegedésért – mondta Bibók Zsuzsanna a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) főosztályvezetője a FigyelőNetnek.”
Budapest levegője túllépi az EU-határértékeket
Tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?
A Tiszta Levegőt Európának kutatás adatait a Főpolgármesteri Hivatalban nem olvasták, a Környezetvédelmi Minisztériumban viszont az Önkormányzat Budapest környezeti állapotáról készült tanulmányról nem hallottak soha. Hogyan dolgoznak össze?
Magyarország 2001-ben kormányrendelettel csatlakozott a fent említett EU-s irányelvhez, mégsem történtek intézkedések. „A környezetvédelmi hatóságok az önkormányzatokkal együttműködve intézkedési programot dolgoztak ki a helyzet kezelésére, mely tartalmazza a lehetséges megoldásokat, többek között: a tömegközlekedés fejlesztését, az utak locsolását, elkerülő utak építését, forgalomtól elzárt területek növelését, vagy a forgalom jobb megszervezését. A tervek megvalósítása viszont önkormányzati hatáskör” – hangsúlyozta Bibók Zsuzsanna.
A Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztályának vezető helyettese ugyanakkor úgy tudja, mindez minisztériumi feladat. „Mi elvégeztük a főváros szennyezettségi zónásítását, az intézkedési tervek pedig még ebben az évben elkészülnek, azután pályázatot írunk ki a teljesítésre, de a konkrét intézkedések éveket vesznek igénybe” – fejtette ki Szaszovszky Ferenc a FigyelőNetnek.
Azt sajnos nem tudta megmondani, melyik a legszennyezettebb zóna. „Budapest levegője nem annyira rossz, más európai nagyvárosokhoz, például Milánóhoz képest, inkább közepes, a károsanyag kibocsátás általában a határérték húsz százalékánál van” – véli az osztályvezető-helyettes. Hozzátette, nem nagyon tudna elképzelni egy londonihoz hasonló rendszert a magyar fővárosban. „A londonihoz hasonló tervhez a belvároson kívüli parkolási rendszerre lenne szükség. A parkolási díjakról nem mondok semmit” – mondta Szaszovszky Ferenc.
A részecskeszűrő nálunk hiánycikk
A FigyelőNet telefonon megkeresett több autószervizt is, de a részecskeszűrő szó sehol sem csengett nagyon ismerősen. Valahol a „nem foglalkozunk vele” mondattal ráztak le, másutt azt állították, hogy szűrőt utólag már nem lehet beszerelni, új, gyárilag szűrővel ellátott autót kell vásárolni. Végül egy cinkotai szerviz vezetője felvilágosított a manőver technikai hátteréről: „személygépkocsi típusa válogatja, hogy be lehet-e szerelni a szűrőt vagy sem. Ha igen, akkor néhány tízezer forintba kerül” – mondta.
Részecskeszűrő lenne a megoldás
„A megoldást az jelenthetné, ha az állam támogatná a részecskeszűrők használatát a dízelmotorok esetében, illetve – mint Ausztriában – magasabb adóval sújtaná azokat, akik nem szerelik be gépkocsijukba” – hangsúlyozta Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport tagja a FigyelőNetnek.
Környezettudatosabb országok esetében, például Németországban a részecskeszűrő szériatartozék, Londonban magas útdíjjal, Amszterdamban pedig magas, több eurós parkolási díjjal védik a város levegőjét.
Budapesten az autósok már így is tiltakoznak a drága parkolás miatt. Simon Gergely ezzel szemben úgy érvelt: „Mindenkinek be kéne látnia, hogy a saját és a családja egészségét teszi tönkre. A jobb módúaknak, vagyis az autósoknak pedig nem kéne veszélyeztetni az egész lakosság egészségét.”
