A Fidesz szombati kongresszusa – amelyet Schmitt Pál a legnagyobb társadalmi eseménynek titulált a rendszerváltás óta – egyben volt tisztújító kongresszus, európai uniós megbeszélés és rendkívüli, alapszabályt módosító kongresszus.
Tisztújítás: Orbán lett ismét az elnök
Orbán Viktort, a Fidesz eddigi elnökét újraválasztották a párt tisztújító kongresszusán szombaton Budapesten. A volt miniszterelnök egyedüli jelöltként indult a pártelnöki posztért, és 1318 szavazatot kapott a küldöttektől az érvényes 1319 voksból.
A két új alelnök Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz önkormányzati képviselője, a Miskolci Egyetem tanszékvezető docense és Varga Mihály, a frakció gazdasági kabinetjének vezetője, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere lett. A két eddigi alelnök, Pokorni Zoltán és Schmitt Pál posztján maradt.
Kormánykritika Ádertől
A Fidesz 18. kongresszusa sem nélkülözte a kormányt bíráló megjegyzéseket. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a frakció munkájáról szóló kongresszusi beszámolójában kijelentette: Magyarországon egyre többen gondolják úgy, hogy nem száz kis lépésre, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lelépésére van szükség.
A politikus “tolvajbandaként” jellemezte a kormánypártokat. Hangsúlyozta: az országot járva azt tapasztalja, hogy az embereknek elege van a hazudozásból, a látványkormányzásból, a szavak hiteltelenné válásából, a korrupcióból, a dilettáns, tehetségtelen kormányzásból és a beváltatlan ígéretekből.
A politikus szerint a kormány lerombolta mindazokat az eredményeket, amelyeket az Orbán-kormány elért, rossz gazdasági helyzetbe vitte az országot, ahol nő az államadósság, a munkanélküliség, csökken a gazdaság teljesítménye és a reálkereset is.
Győzelem az elnökválasztáson – irány 2006!
Polgári körök összejövetele
A kongresszussal egy időben rendezték meg a polgári körök országos munkaértekezletét is a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) területén, ahová a kísérő rendezvényekkel együtt több mint tízezren érkeztek.
Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke azt hangsúlyozta: a Fidesz nagyra értékeli a több mint tízezer polgári kör “lelkes, állhatatos tevékenységét, amely rendkívüli erkölcsi, etikai és baráti támasz a szövetség számára”.
Szerinte a szövetség egyedül a kettős állampolgárságról rendezett tavaly decemberi népszavazást sorolhatja a csalódás kategóriájába, hiszen bár “az eredmény nem egészen rajtunk múlt, az anyaország nem viselkedett édesanyához méltóan”.
A Fidesz az Európai Unió jövőjéről
A kongresszuson téma volt az előbb Franciaországban, majd pár nappal később Hollandiában leszavazott EU-alkotmány, és az unió jövőjének kérdése is. Martonyi János az Orbán-kormány volt külügyminisztere, a Szabad Európa Központ vezetője a magyar EU-tagság egy évéről rendezett pódiumbeszélgetésen közölte: az európai alkotmányt elutasító francia és holland népszavazáson ugyanaz a kirekesztő nézetrendszer jelent meg, mint a kettős állampolgárságról szóló tavaly decemberi magyarországi referendumon.
“A franciaországi nemet is a baloldal hozta, hiszen a Francia Szocialista Párt szavazóinak nagy többsége nemmel szavazott az európai alkotmányos szerződésre” – mondta Martonyi János.
A témával kapcsolatban maga Orbán Viktor is felszólalt. Véleménye szerint az Európai Unió válságban van, és nem tud kilábalni addig, amíg az újonnan csatlakozott országok nem lesznek teljes jogú tagok. Ez pedig úgy érhető el, ha törlik azokat a pontokat, elsősorban a munkavállalásról szóló fejezetben, amelyek másodrendűvé teszik még mindig az új tagokat.
Mint a régi-új pártelnök kifejtette, személyesen is kudarcként értékelte a francia és holland nemet az EU alkotmányára, amely szerződést szerinte hiba volt alkotmánynak nevezni. Úgy vélekedett, hogy az uniónak nem új alkotmányra, hanem új munkahelyekre van szüksége, és emellett magasabb életszínvonalat kell biztosítania, valamint többeknek biztonságos életet adnia. Ezek nélkül ugyanis szerinte az EU-nak nincs létjogosultsága.
Kifogásolta azt is, hogy a kereszténység nem került bele az európai alkotmányba. Mindazonáltal hangsúlyozta: az elkövetkező években nem csak elszenvedői leszünk az unió problémáinak, hanem alakítani is tudjuk az EU-t.
Orbán Viktor felszólalásában arra is kitért, hogy a gazdaság jelenlegi ütemét nézve 57 esztendőre lenne szükség a “nem a régi, hanem nagyon felpuhított EU átlagának utolérésére”. Ezt a kormány programjára utalva a “100 lépés 57 esztendő alatt” kifejezéssel illette.
