Az egyetem elvégzése után a Szövetkezeti Kutatóintézetben dolgozott, s az 1980-as években aktív szerepet vállalt a demokratikus ellenzék tevékenységében, alapító szerkesztője volt a szamizdat Beszélőnek, s utóbb az immár legális hetilap munkatársaként dolgozott. Később a Magyar Hírlapnál és a Világgazdaságnál folytatta pályáját, majd 2001-ben csatlakozott a Figyelő szerkesztőségéhez.
A magyar gazdasági újságírás kiemelkedő alakja volt, kiváló ismerője szűkebb szakterületének, a makrogazdasági folyamatoknak. Közgazdasági végzettséget szerzett, de mindig vonzódott az irodalomhoz – számos könyv szerkesztőjeként is ismertté vált –, s a szakmailag a legnagyobb gondossággal összeállított cikkeit ennek megfelelően mindig szép magyarsággal, fordulatos szóhasználattal írta. Élete utolsó évében újabb tehetséget fedezett fel magában: a számítógépes rajzolást. A napokban jelent meg apjával, Eörsi Istvánnal közös kötete; a kispróza-sorozat remek illusztrációit már betegsége alatt rajzolta.
A Figyelő szerkesztőségének tagjai, valamint a lap kiadója, a Sanoma Budapest Rt. dolgozói mély megrendültséggel búcsúznak elhunyt kollégájuktól.
