A szakképzés rendszerén hajt végre paradigmaváltást a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által hétfőn az Országgyűlésben bejelentett, a kormány száz lépés programjába tartozó reformokkal a kabinet. Az újabb lépések a munka világát és a szakképzési rendszert változtatják meg.
A kamarák évek óta hangoztatott igényének megfelelően a szakképzés rendszere közelebb kerül a valós gazdasági élet elvárásaihoz, miközben megőrzik, sőt visszaállítják a munka becsületét – mondta beszédében Gyurcsány Ferenc. Ennek érdekében átalakítják a tanulószerződéseket és a képzési jegyzéket. A szakképzési intézmények nem vergődnek tovább a normatív támogatási szisztéma csapdájában – szűrhető le a kormányfő beszédéből: a képzési hálózat ezentúl a hiányszakmákra koncentrál, s elkerüli, hogy csupán a létszám miatt vegyenek fel, egyébként nem a valós gazdaságnak képzett diákokat az iskolák.
A szakképzés a jövőben modulrendszerű lesz, ami azt jelenti, hogy az élethosszig tartó tanulást ösztönzi, így a rokon szakmákban szerzett szakképesítések alapjai konvertálhatók lesznek. Ennek érdekében létrehozzák a képzési kártyát, megerősítik a képzési intézmények regionális rendszerét. Az ötvenéven felüli munkanélküliek képzését kiemelt helyen kezeli a kormányfő programtervezete.
Az oktatási tárca már év elején elkészítette a szakképzés hosszú távú stratégiáját: ebben 2013-ig határozzák meg a szükséges lépéseket. A komplex kérdéskör rendezésére a következő hetekben alakítják ki a jogi hátteret.
Elvi egyetértés
Az elvi lépésekkel egyetértenek, azonban az ördög a részletekben rejtőzik, azt kell jól kidolgozni – mondta a FigyelőNet kérdésére Bihall Tamás, a kérdést már évek óta napirenden tartó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke. Szerinte az elméleti lépések támogatandók, azonban ezeket hamar és határozottan kell megtenni. Minden egyes ma bejelentett lépés arról szól, hogy a gazdaság szerepét növelni kell a szakképzésben, annak koordinálásában.
Bihall Tamás szerint mindenképpen át kell alakítani a vizsgáztatási rendszert. Nagyobb szerepet kell kapjanak a vállalkozások és rajtuk keresztül a szakmai kamarák. A kamaráknál létrehozott független vizsgaközpontok visszaadnák a szakvizsgák renoméját.
14 pont
1. A kormány támogatja az alapképességek megerősítését és a szakmai tárgyak alapjainak nagyobb óraszámú tanítását a szakiskola 9-10. évfolyamának közismereti képzésének keretében.
2. A szakiskola 9-10., valamint a szakközépiskolák 9-12. évfolyamain a szakképzési időn belül az állam finanszírozza a pályaorientációs, a szakmai és a szakmacsoportos alapképzést.
3. Kiemelten támogatják a hiányszakmák oktatását.
4. Kialakítják a szakképző iskolák teljesítménymérési rendszerét, s ennek alapján jutnak normatív, kiegészítő és fejlesztési támogatásokhoz.
5. Átalakítják az Országos Képzési Jegyzéket, 400-ra csökkentjük a szakképesítések számát.
6. 22 térségi integrált szakképző központot hoznak létre, részben európai forrásból, részben a Munkaerőpiaci Alap finanszírozásával.
7. Javítják a szakképzési vizsgarendszer minőségét
8. 2006-tól minden szakiskolában előkészítő képzést indítanak azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget. Ennek elvégzését követően a normál szakiskolában teljes értékű szakképzettséget szerezhetnek.
9. Az Útravaló program keretében 2000 fiatal kap kiemelt támogatást a magas színvonalú szakmai tudás elsajátításához.
10. A tanulószerződéssel rendelkező fiatalok számát 20 százalékkal, 25-26 ezerre növelik, és erősítik a munkáltatók érdekeltségét a gyakorlati képzést végzők költségátalányának összegét.
11. A munkaadók, a munkavállalók és a kamarák, valamint az iskolafenntartók képviselőiből tanácsadó testületeteket hoznak létre a térségi integrált szakképző központokban és a nagyobb szakképző iskolákban.
12. Bevezetik a Munkavállalói Képzési Kártyát. A személyhez tartozó kártya használatával lehetővé válik a képzések során megszerzett tudás beszámítása az egymásra épülő szakmai képzések során.
13. Az 50 éves kor felett munkahelyét elvesztett személynek támogatást biztosítanak az új szakképesítés megszerzéséhez. 50 éves kor felett átképzésre szoruló, vagy munkahelyét elvesztett személy a második szakképesítés megszerzéséhez támogatást igényelhet, ha a megszerzett új szakképesítése révén garantálttá válik további munkavégzése, vagy újbóli munkába állása.
14. Minőségi követelményekkel és munkaerő-piaci elemekkel javítják a felnőttképzés színvonalát.
