A törvényjavaslatot kidolgozó minisztérium szerint az lehet aggályos kérdés, hogy az Országgyűlés valamennyi, az állambiztonsági szervekkel együttműködő személy kilétét megismerhetővé kívánja tenni.
A kormánypártok korábban úgy vélték, elegendő az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényt módosítani, többen azonban alkotmányossági aggályokat vetettek fel.
A szocialisták által kezdeményezett törvényjavaslat olyan széles nyilvánosságot szorgalmaz ugyanis az egykori ügynökök iratainak betekintésébe, amely biztosan fennakadna a személyiségi jogokat védő Alkotmánybíróság rostáján. Az alkotmánymódosítás ezért arra irányult volna, hogy az egykori III/III-asok adatai közérdekű információ minősítést kapjanak, így ne vonatkozzon rájuk a személyes adatok védelme.
Az Országgyűlés áprilisban már szavazott az alkotmánymódosításról, sikertelenül. A pártok olyannyira nem tudtak határozott és egységes álláspontot elfoglalni a kérdésben, hogy teljességgel össze-vissza szavaztak: míg négy SZDSZ-es és nyolc MSZP-s nem, addig 49 fideszes képviselő megszavazta a szocialisták által benyújtott javaslatot.
