A közvélemény-kutató cégek, legfrissebb elemzéseikben egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, akkor a Fidesz győzne. „A pártok megítélésében alapvető változás nem tapasztalható január óta. A Fidesz a szavazókorú népesség 28 százalékának, míg az MSZP 23 százaléknak a támogatását bírja. A biztos pártválasztók esetében szintén jelentős különbség van a két párt között: a Fidesz 48, az MSZP pedig 41 százalékot tud felmutatni, de ez nem jelent semmit, mivel a biztos pártválasztók csoportja igen kicsi. Elmondható, hogy egyértelműen bizonytalanság jellemzi a választókat” – mondta Závecz Tibor, a Szonda Ipsos munkatársa a Figyelőnetnek.
Szonda: egypárti Fidesz-kormányzás vagy MSZP-SZDSZ koalíció
Eltérő módszerek – eltérő eredmények
A különböző közvélemény-kutatások közötti különbségek az eltérő mérési módszerekből és a különböző kérdésfeltevésből származnak. Ráadásul – mint Závecz Tibor mondta – minden közvélemény-kutatás csak mérés elfogadott hibahatárokkal, nem pedig előrejelzés. Így ezek az adatok legfeljebb támpontul szolgálhatnak. „A végeredményt leginkább az befolyásolja, hogy hogyan viselkedne a teljes szavazókorú népesség majdnem egy harmada, mely a ’nem tudja, nem válaszol’ rubrikába sorolandó”- hangsúlyozta Závecz Tibor. Hozzátette, ez a tábor egyre nő, de nem tudni, vajon egyenlő arányban vannak-e benne minden párt szimpatizánsai, vagy valakik félnek, inkább elhallgatják pártszimpátiájukat. Erre az esetre jó példa a 2002-es választások előtti hangulat, amikor a baloldal szimpatizánsai inkább nem válaszoltak erre a kérdésre gyakorlatilag félrevezetve a felmérések készítőit, akik így hibás eredményeket kaptak.
Ha a Fidesz a mandátumok kevesebb, mint ötven százalékának megszerzése mellett nyerne, biztos, hogy riválisai soraiból is támogatókat kell szereznie a kormányzáshoz. Ha pedig a mandátumok több mint felét szerezné meg, még akkor is szembesülhet azzal a dilemmával, amivel az MSZP 1994-es győzelme után. Akkor az MSZP 54 százalékos parlamenti jelenléte mellett nem vállalta az egypártos kormányt és azóta is tartó koalícióra lépett az SZDSZ-szel. Vagyis először lehetne egypárti kormány a rendszerváltás óta, mellőzve minden koalíciós súrlódást és felelősség áthárítást. Kérdés, hogy a Fidesz felvállalná-e ennek ódiumát, ha lehetősége lenne rá.
Tárki: igazi kétpártrendszer
A kis pártok „kihullását” jósolja a Tárki közvélemény-kutató intézet is. „A kisebb pártok eredményei hibahatáron belül vannak, így csak jelzés értékűek, de tény hogy még soha nem lehetett ennyire biztosra mondani, hogy csak két párt jutna be a parlamentbe, ha most lenne a választás” mondta Sik Endre, a Tárki szociológusa. A Tárki áprilisi adatai – csakúgy mint a Szonda Ipsos eredményei – azt mutatják, hogy legfeljebb három párt jutna be a parlamentbe. Egyetértenek abban is, hogy a Fidesz markáns – a biztos szavazó pártot választók körében négy, míg a pártot választók körében hat százalékos – előnnyel rendelkezik az MSZP-vel szemben.
Egyik kutató adatai szerint sem jutna be az MDF a parlamentbe, viszont míg a Szonda Ipsos mérései szerint az SZDSZ-nek ez sikerülne, a Tárki úgy véli, a szabad demokraták nem lépnék át a bűvös öt százalékos küszöböt, ha most vasárnap lenne a voksolás. Érdekes azonban, hogy míg márciusban az MDF-et kettő, az SZDSZ-t öt százalékon mérte a biztos szavazó pártot választók között, addig áprilisra ez az arány megfordult, és a liberális párt jelenleg csak két százalékon áll az MDF négy százalékával szemben.
Medián: alacsony részvételi hajlandóság
A Medián májusi adatai is arról tanúskodnak, hogy egyre többen fordulnak el a politikától. Szerintük a szavazóknak mindössze 46 százaléka menne el szavazni. Így nem lehetne meglepődni azon sem, ha a választás sok helyen érvénytelen lenne. Az egyre erősödő pesszimizmus az ellenzéknek, elsősorban a Fidesznek kedvez. A Medián felmérése szerint ennek a pártnak erősödött a szavazótábora, míg a kormánypártok szavazói egyre csak fogynak. Ilyen alacsony szavazói kedv egyedül a tavalyi európai parlamenti választások után volt.
