12 félév lesz ingyenes
A törvény alanyi jogon járó, államilag finanszírozott diplomát biztosít, 12 félév ingyenes képzéssel. A képzési idő támogatása legfeljebb két félévvel meghosszabbítható, és ha a hallgató ez idő alatt sem fejezi be tanulmányait, azt költségtérítéses formában folytathatja.
Az Országgyűlés 195 igen és 132 nem szavazattal elfogadta az új felsőoktatási törvényt hétfőn. A törvény átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét, egységbe foglalva az európai uniós csatlakozás nyomán szükségessé vált változtatásokat. A több mint két év alatt elkészült végleges tervezet még most sem talált egyetértésre az ellenzék körében. A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul – mondta az elfogadás után Pokorni Zoltán, mert a politikus szerint a törvény „számos ponton alkotmányba ütköző”, például sérti az egyetemek autonómiáját.
Az Oktatási Minisztérium (OM) szerint a törvény célja a minőségi tudás, a mobilitás és az esélyegyenlőség biztosítása a képzésben, a felelős értelmiségi képzés, az európai színvonalú kutatói és oktatói munka lehetővé tétele, és a színvonalas infrastruktúra. Az új előírásoknak való megfelelésre már ütemtervek készültek az iskolákban, a határidők még 2006-ban sem érnek véget.
Lineráisan: bachelor-master-PhD
Az új felsőoktatási törvény egyik sarkalatos pontja a képzési szerkezet átalakítása a bolognai egyezmény szellemében: a jelenlegi duális szerkezetet (főiskolák és egyetemek külön létezése) lineárissá alakítják át, a tanulmányok három fő ciklusra bomlanak. Az általában hároméves felsőfokú alapképzést (bachelor), a kétéves mesterképzés (master), majd a hároméves doktori képzés (PhD, DLA) fogja követni. A törvény lecsökkenti az alapszakok számát, és meghatározza, hogy hány hallgató vehet részt a mesterképzésben államilag támogatott formában.
Sok felsőoktatási intézmény számára még az sem tisztázott, hogy milyen tananyagra fognak épülni a 2006. szeptemberétől kötelezően elindítandó alapképzések. A gyakorlatorientált bachelor után következne ugyanis a mesterképzés, ami jóval elméletibb lenne. Eddig minden intézményben az elméleti alapozással kezdték az oktatást. A Budapesti Corvinus Egyetemen például 2005. szeptemberéig dolgoznak ki olyan minőségbiztosítási rendszert, mely az egyes képzések minőségét garantálja majd.
Az oktatási szerkezet átalakításának célja a felsőoktatásban résztvevők számának növelése, és a diákok számára olyan hasznosítható diploma biztosítása, mellyel már három év után kikerülhetnek a munkaerőpiacra. „Hogy a hallgatók számára mennyire lesz vonzó az a lehetőség, hogy kiszálljanak az alapképzés után a felsőoktatásból, az nagyban függ attól, hogy a munkaadók mennyire fogják értékelni a bachelor diplomát” – mondta el a FigyelőNetnek Mang Béla, az OM államtitkára.
Átlagkeresethez kötött juttatások
Az új felsőoktatási törvény a hallgatói juttatásokat – csakúgy, mint az intézményi normatív támogatásokat – a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott mindenkori nemzetgazdasági átlagkeresethez köti majd.
Az új jogszabály megváltoztatja az intézmények irányítását: olyan vezetési szerkezetet hoz létre, amelyben kettéválik az intézményműködtetési (menedzsment) és a képzési-kutatási (akadémiai) tevékenység irányítása, és ennek megfelelően alakul a felelősségi körök elosztása. A tudományos tevékenység irányítását az oktatókat képviselő Szenátus, a menedzsmentét a Szenátus és a fenntartó által delegált tagokból álló Irányító Testület (IT) látja el a következő szemeszter elejétől.
„Az Egyetemi Tanács szerepe megszűnik, helyére a Szenátus lép. Ám a törvény szerint a Szenátus sokkal súlytalanabb, inkább reprezentatív feladatokat ellátó testület lesz” – emelte ki a FigyelőNet kérdésére Imre Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem általános rektor-helyettese, aki szerint az új törvény előírásainak gyakorlatba való átültetése óriási energiát fog követelni az egyetemtől, és több évig is el fog tartani. A Corvinus Egyetemen 2005 szeptemberéig tervezik megválasztani a Szenátus tagjait, és a testület október 31-től kezd majd el működni.
A stratégiai és elméletileg az operatív irányítást is az úgynevezett Irányító Testület (IT) fogja ellátni. A miniszter a meglévő jogosítványainak egy jelentős részét az IT-re ruházza át, például a karalapítást, az intézmény fejlesztési tervének jóváhagyását. Feloldják ugyanakkor az intézmények eddig gúzsba kötött gazdálkodását: a maradványok felhasználhatók lesznek, a költségvetési sorok között át lehet csoportosítani, az intézmény hitelt vehet fel és vállalkozhat. A felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézmény szerződést köthet, tulajdont szerezhet, társulhat, ingatlanértékesítési bevételeit beruházásra fordíthatja, vállalkozási tevékenysége szabad, hosszú távú beruházási feladatok megvalósításához 20 évre kötelezettséget vállalhat, kockázati alapot hozhat létre, gazdasági társaságot, alapítványt, kht.-t hozhat létre, átmenetileg szabadon felhasználható pénzeszközeit állampapírba fektetheti.
Az (IT) „belsős” tagja egyébként csak a rektor lehet, a többi tag vagy a versenyszférából vagy más felsőoktatási intézményből delegálódik majd. A hallgatói létszámtól függően 7 vagy 9 tagja lesz az egyes IT-knek, melyből két vagy három főt az oktatási miniszter delegál, 4 vagy öt főt pedig a Szenátus. Az IT elnöke a rektor lesz. „A „külsős” tagok kiválasztása attól függ, hogy milyen lobbival rendelkeznek, milyen erősen kötődnek az intézményünköz, valamint hogy a vezetésnek milyen kapcsolata van az adott személlyel” – árulta el Imre Miklós. Az Corvinus Egyetem IT-je 2005 november 30-tól veszi át az irányítást.
Intézményi kétségek
Imre Miklós szerint egyelőre kérdéses, hogy a duális irányítási szerkezet mennyire fog működni: az IT, mint egy kívülről jött irányítói testület, hogyan fog tudni dönteni operatív, kari szintű ügyekben, illetve ezeket a döntéseket mennyire fogja tudni elfogadni a Szenátus.
A felsőoktatásban dolgozók véleménye szerint két eset lehetséges az IT működésében: a rektor szerepe vagy súlytalanná válik, vagyis csupán végrehajtója lesz a testületi döntéseknek, vagy a rektor megerősödik, és maga alá gyűri az IT-t.
Az új jogszabály nagyobb döntési szabadságot ad gazdasági és stratégiai kérdésekben. A rektor-helyettes szerint az is kérdéses, hogy a tulajdonosi érdekeket mennyire fogja tudni képviselni az IT, és mennyivel tud majd gazdaságosabban és hatékonyabban működni az egyetem. Hiába dolgoznak ugyanis sikeres menedzserként az IT-tagok a versenyszférában, ha nem ismerik ki magukat az oktatási rendszerben. „Attól még, hogy 7-9 kívülről jött ember elkezd gondolkodni, attól még nem teremtődik több pénz az egyetemek finanszírozására” – véli a szakember.
