Nincs új rádióelnök

A Magyar Rádió kuratóriuma nem szavazott bizalmat az elnökség által ajánlott Such Györgynek. A Magyar Rádió kuratóriuma hétfőn döntött az új elnök személyéről, a jelölt azonban nem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget: 14 támogató mellett 13 tag ellene voksolt. A pályázatot azt követően írták ki március 19-én, hogy a jelenlegi elnök, Kondor Katalin megbízatását nem hosszabbították meg újabb négy évre. Az áprilisi határidőre hét pályázat érkezett, ebből öt jutott tovább a testület elé. Such György mellett ringbe szállt a tisztségért még Czeglédi Réka, a BBC munkatársa, Láng Balázs, a BBC magyar adásának volt munkatársa, Fodor János televíziós és rádiós műsorvezető, illetve Szayly József, a Petőfi rádió adófőszerkesztő-helyettese is.

Az elnök személyére kétharmados szavazataránnyal – hat ember támogatásával – a Magyar Rádió Közalapítvány a parlament által megválasztott delegáltakból álló kuratóriumának elnöksége tett javaslatot. Ezt követően a civil szervezetek küldötteivel kiegészülő nagykuratórium elutasította a jelötet, így új pályázatot kell kiírni. Idő még van: Kondor Katalin mandátuma július végén jár le.

Such: remény a kiegyensúlyozottságra

Az MTI információi szerint a kuratórium elnöksége hét igen szavazat és egy tartózkodás mellett a Magyar Televízió egykori alelnökét, Such Györgyöt jelölte a posztra délelőtt. Már korábban napvilágot láttak olyan híresztelések, hogy három parlamenti párt – az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz – megállapodtak Such személyében. A civil szervezetek képviselői azonban nem szavaztak neki bizalmat hétfőn. Egy, a neve elhallgatását kérő rádiós munkatárs a FigyelőNetnek elmondta, a pártoktól független jelölt megválasztása komoly változásokat hozhatott volna a közszolgálati rádió életében: személyével mindegyik párt lemond a Rádió közvetlen befolyásolásáról. Hozzátette, olyan nagy volt az ellenállás, hogy Kondor két helyettesét akár még ideiglenesen is megválasszák elnökké, hogy a pártok inkább kiegyeztek. 

Such György komoly médiamúlttal rendelkezik. Újságíróként a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese volt, de munkatársa volt a Magyar Narancsnak is. Később az MTV alelnöke lett, majd az InfoRádió programigazgatójaként dolgozott. Egy ideig Orbán Viktor kabinetfőnökeként tevékenykedett. Az utóbbi években az üzleti szférában helyezkedett el kommunikációs szakemberként.

Kondor Katalin öröksége

Másfél évtized médiaháborúskodás után a kormánypárt és az ellenzék kiegyezett a Magyar Rádió elnökének személyében, a civilek azonban másként döntöttek. “Hankiss Elemér és Gombár Csaba óta nagyon nehéz erre a posztra konszenzusteremtő figurát találni” – mondta Sükösd Miklós médiaszakértő a FigyelőNetnek.

„Kondor Katalint sok kritika érte, azonban van pár dolog, amelyben kétség kívül pozitív örökséget hagy maga mögött. Talán a legfontosabb, hogy – ellentétben a Magyar televízióval – a Rádió nyereséges, stabil a pénzügyi helyzete. A másik, amire építeni lehet: a hírműsorok hallgatottsága, amely országos szinten kiemelkedően magas. Szintén fontos megemlíteni, hogy a hét regionális stúdiót úgy alakították át, hogy az beilleszkedjen az EU-régiók rendszerébe, így ezek közéleti centrumokká válhatnak. És végül nem szabad megfeledkezni a rádió hihetetlenül gazdag internetes archívumáról, amely az oktatásban például felbecsülhetetlen lehetőségeket nyújt” – véli Sükösd Miklós. A CEU docense hozzátette, a következő elnök feladata elsősorban a három közszolgálati adó profiljának kialakítása és a célcsoportok meghatározása lesz, valamint egy ehhez kötődő marketingtevékenység. „A fiatalok és a gyerekek teljesen kikoptak a Magyar Rádió hallgatói közül, ami nagy gond, hiszen nélkülük nincs jövője a rádiózásnak. Játékportálokkal, vagy a Petőfin pop-rock zene sugárzásával vissza lehetne csalogatni őket” – mondta a szakértő. 

Kiből lehet rádióelnök?

A pályázati kiírás szerint a tisztségért csak büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgárok indulhatnak. Minden pályázónak feddhetetlenségi, átvilágítási és összeférhetetlenségi nyilatkozatokat kell tenniük. További feltétel legalább egy világnyelv tárgyalási szintű ismerete, minimum ötéves szakmai gyakorlat a tájékoztatás, műsorszerkesztés, műsorkészítés, műsorszolgáltatás, kultúra, tudomány területén, továbbá az ezekkel összefüggő jogi, igazgatási, gazdasági területen, valamint legalább ötéves vezetői gyakorlat. A mellékletekkel együtt legfeljebb ötven oldalas pályázatban a közszolgálati médium jövőjével kapcsolatos elképzelések mellett meg kell jelölnie az indulónak díjazási igényét is.