Az idén a tavalyihoz hasonló, 4 százalék körüli növekedési ütemre, érezhetően tovább csökkenő inflációra és ismét növekvő reálkeresetekre lehet számítani a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint.
Az összeállítás megállapítja, hogy a magyar gazdaság 2004-ben már egyértelműen export- és beruházás-vezérelt pályán haladt, a külkereskedelmi deficit kisebb volt a 2003. évinél. Idén a még bizonytalan európai konjunktúra miatt a kivitel és a beruházások dinamikája is kissé lassulhat – teszik hozzá.
|
Az infláció a 2004 végi 5,5 százalékról januárra 4,1 százalékra zuhant, ennek fényében a kutatók úgy vélik, hogy a jegybanki alapkamat 0,75 százalékpontos mérséklése egyáltalán nem tekinthető nagynak.
Az egész év során ehhez hasonló áremelkedéssel számolnak, azzal, hogy a februárban várhatóan 4 százalék alá eső árindex az év második felében jellemzően kissé emelkedni fog. Ezt egyrészt a 2004. évinél valamivel később belépő, év eleji energiaár-emelés, másrészt a tavalyi jó termésnek is köszönhetően alacsony élelmiszerárak idén lehetséges emelkedése magyarázza – áll az előrejelzésben.
Az év végére legalább 7 százalékra csökkenő jegybanki alapkamatot valószínűsítenek, miközben a forint – ha a jelenlegihez képest kissé gyengül is -, de továbbra is viszonylag erős marad.
Tavaly az üzleti szektorban a reálkeresetek több mint 1 százalékkal emelkedtek, a költségvetési szektorban viszont 5 százalékkal csökkentek. Utóbbi részben annak a következménye, hogy a 13. havi fizetést 2004. december helyett idén januárban fizették ki. A gazdaság egészében tavaly mintegy 1 százalékos reálkereset-csökkenés következett be.
Ennek ellenére a kiskereskedelmi forgalom 2004-ben dinamikusan, 5,7 százalékkal emelkedett. Ez a már korábban elhatározott, részben a lakásépítéssel is összefüggő vásárlások eredménye – jegyzik meg. A IV. negyedévben azonban már csak 3,4 százalékkal nőtt a forgalom. Idén is hasonló, a reálkeresetek 3-3,5 százalékos növekedéséhez igazodó forgalombővülés valószínű az előrejelzés szerint.
A külkereskedelmi hiány 2004-ben kisebb volt az előző évinél, ami a gazdaság erős exportképességét jelzi – állapítják meg. 2005-ben az előző évihez hasonló ipari dinamikát várnak a kutatók, ami az elmúlt évekhez hasonlóan szinte kizárólag a kivitel növekedésének lesz az eredménye.
A cserearány a késleltetett gázár-hatás miatt tovább romlik. A turizmus bevételi többlete viszont remélhetően javul. Így a külső egyensúlyi pozíció lényegében nem változik – fogalmaznak. Az áruforgalmi és a folyó fizetési mérleg hiánya ugyan nominálisan nő – utóbbi a tőkemérleggel együtt 6,9 milliárd euróra -, de a GDP-hez mért aránya tovább csökken, 8 százalék alá kerül. Ennek mintegy felét fogja finanszírozni a nettó közvetlen tőkebefektetés – áll a GKI előrejelzésében.
