Megkönnyebbülhetnek az evások

A kevéssé sikeres adammal szemben az uniós bürokraták előtt is jól szerpelt, a magyar kisvállalkozók mentsvárának számító eva. A három évvel ezelőtt bevezetett egyszerűsített vállalkozói adóból származó költségvetési bevételeket szerdán hozta nyilvánosságra a pénzügyi tárca, pontosan akkor, amikor brüsszeli források az eva elfogadását is kiszivárogtatták.

A hivatalos verdiktre ugyan valószínűleg várni kell még egy-két napot, de az uniós döntést Kovács László, az EU vám- és adóügyi biztosa is megerősítette. Ezzel az EU elfogadta a magyar pénzügyi vezetés érveit, hogy az eva mint sajátos magyar adózási eszköz alkalmas az adóbevételek növelésére, és nem eredményez forgalmiadó-kiesést (áfa). Emiatt volt ugyanis nagyon morcos az EU, mivel az uniós költségvetés tetemes része a tagállamok áfabevételeiből képződik.

Bajok az áfával Kovács szerint az áfa terén drámai különbségek vannak az uniós tagországok között – írja az MTI. Mivel 2007 és 2010 között lejárnak azok az átmeneti mentességek, amelyek lehetővé tették, a tíz új tagországnak, hogy megtartsák 15 százalék alatti adókulcsaik egy részét. A gyógyszer áfakulcsa például Magyarországon a mentesség alapján jelenleg 5 százalékos, ám az átmenet után 15 százalékra emelkedne. Eközben a régi tagállamok mindenféle határidő nélkül továbbra is alkalmazhatják az elmúlt években használt csökkentett kulcsokat, néhány országban a 0 százalékosat is. Jelentősen csökkentené a tagállamok közötti különbségeket, ha az EU minden tagállama alkalmazhatna csökkentett adókulcsot különböző termékekre és szolgáltatásokra. Egyes vélemények szerint ezt a rendszert 2015-ig lehetne működtetni – közölte Kovács.

Pozitív egyenleg

Kovács szerint az eva ellen semmilyen, mellette viszont legalább három érv felsorakoztatható, s szaldót vonva egyértelmű a következtetés: az eva jó, az evát meg kell tartani. Többen fizetnek evát, mint ahányan korábban adót fizettek, vagyis az eva csökkenti az adókikerülési törekvéseket, nagyobb az emberekben az adófizetési hajlandóság, ami szintén uniós adópolitikai cél, és nem jelent áfakiesést – állítja az uniós biztos.

Szerinte akár az egész Európai Unióban követendő példa lehet a forgalmiadó-bevételek beszedésének ily módon egyszerűsített változata. Kovács amúgy is kiemelt céljának tekinti, hogy hivatali ideje alatt az EU-ban közeledjenek a társasági adó alapjának számítási módszerei. S mivel az eva közismerten a kisvállalkozók számára nyitott, márpedig az unió kiemelten fontosnak tartja a kis- és közepes vállalatok támogatását, valószínűleg az EU is ezért támogatta az egyébként hungaricumnak számító adórendszer elfogadását.

Ennek ellenére szükséges, hogy sor kerüljön az eva alá tartozók, illetve a hagyományos szabályok szerint adózók áfaterheinek összevetésére. Magyar részről már korábban jelezték, hogy az adóbevételek az evával jobban alakultak, mint az egyébként is derűlátó tervszámok.

Eva-harc

Az egyszerűsített vállalkozói adót László Csaba korábbi pénzügyminiszter nevéhez kötik, aki e merész újítással kívánta stabilizálni a költségvetési bevételeket. A 2003-ban életbe lépő újítás lényege, hogy először a legfeljebb 15, majd 2004-től legfeljebb 25 millió forintos árbevételű egyéni vagy társas vállalkozások egységes, 15 százalékos adókulcs mellett adóznak, miközben mentesülnek az egyéb közterhek megfizetése alól.

A kis kedvenc Tavaly 80 ezer vállalkozás működött az eva szabályai szerint, s 65 milliárd forintot fizettek be az APEH-nak február 20-áig. A tavalyi negyedik negyedév és a 2004. év adóbevallása alkalmából 19 milliárd forintot fizettek be, ami 7,3 milliárddal több az egy évvel korábbinál. Így valószínűleg nem lesz gond a pénzügyi tárca által erre az évre várt 75,3 milliárd forintos bevétellel. Az evások száma 2005-ben húszezerrel, mintegy 100 ezerre nőtt.

Az új adónem sikerességét jelzi, hogy míg minden egyéb költségvetési bevétel, így a forgalmi adó terén is problémák léptek fel, az eva rendszerbe tartozó vállalkozások rendszeresen túlteljesítették a rájuk rótt penzumot. Az egyszerűsített vállalkozói adót az új pénzügyminiszter, Draskovics Tibor is megtartotta, sőt egyes nyilatkozataiban a termelő vállalatokra történő kiterjesztést sem tartotta elvetendő dolognak.

Míg itthon osztatlan siker jellemezte az új adónemet – hiszen a kényszerű kisvállalkozónak nyújtott lehetőséget, hogy emelt fővel léphessen az adóhatóság színe elé – az uniós viharfelhők gyülekezni kezdtek az evázók feje felett. A pénztár előtt tülekedő magyar vállalkozók életét az uniós bürokraták azért akarták megzavarni, mert szerintük ezzel az adóval több milliárd forint forgalmi adó esik ki a magyar, s ezen keresztül az uniós költségvetésből. A pénzügyi tárca munkatársai szerint ez nem igaz, s igazságukat adatokkal is alátámasztották.

Csakhogy az adatokat késve nyújtották be, legalábbis az EU szerint, s így az uniós áfaügyi bizottság októberi ülésén már nem tudta tárgyalni. A rossz nyelvek szerint a késés oka az volt, hogy a magyar pénzügyi vezetés ezzel időt akart nyerni. Az áfaügyi bizottsági következő ülése ugyanis már 2005 januárjában, jóval az adótörvények elfogadása után volt. Mivel megkezdett adóévben az adótörvényeken az adózót hátrányosan érintő módon változtatni nem lehet, az eva negatív bizottsági döntés esetén is biztosan túlélte volna az idei évet. Vészforgatókönyvről hivatalosan nem volt szó, de az evaszabályok eltörlése nagyon sok vállalkozás vezetőjének okozott volna álmatlan éjszakákat.