Az idei esztendő a kétszintű érettségi rendszer bevezetésének éve, a diákok maguk dönthetik el, hogy a két különböző szintű vizsga közül melyiken mérettetik meg magukat. Az emelt szintű érettségi legnagyobb előnye, hogy – amennyiben az nem jelentkezési feltétel – közepes vagy annál jobb eredmény esetén 7 többletpont szerezhető a legfeljebb két, az adott szakcsoportban előírt érettségi vizsgatantárgyból. A középszintű érettségi vizsga központi követelményekre épülő, de belső lebonyolítású és belső értékelésű vizsga. Ebben az esetben a vizsgázók saját iskolájukban oldják meg az írásbeli feladatokat minden vizsgatárgyból az előre kijelölt napokon, majd ugyanott az iskola tanáraiból és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt szóbeliznek. (A két vizsgatípus előnyei és hátrányai bővebben >>)
Az A és B lapok rendszere nem változott. A jelentkezési lapok benyújtásának határideje egységesen 2005. február 15. azaz jövő kedd. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb ezen a napon kell postára adni a jelentkezési lapokat. Az „A” jelű jelentkezési törzslap a felvételiző összes jelentkezési helyének központi nyilvántartására, a felvételiző jelentkezési sorrendjének hiteles rögzítésére szolgál. A „B” jelű intézményi jelentkezési lap(ok) a különböző jelentkezési helyekre való konkrét regisztrációhoz szolgálnak. Minden egyes jelentkezési helyhez ki kell tölteni egy „B” lapot. (Útmutató a jelentkezési lapok kitöltéséhez >>)
Nem olcsó mulatság
2005-ben összesen 62 ezer fiatalt vesznek fel felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott képzésére. Közülük nappali tagozaton tanulhat majd 53 ezer diák, esti és levelező tagozaton további 9 ezer fő. A felvételizők sorrendjét pontszámaik alapján állítják össze. Egyik lehetőség szerint középiskolából maximum hatvan pontot vihetnek a nebulók és ugyanennyit gyűjthetnek össze a felvételin. A másik esetben csak a felvételin nyújtott teljesítmény számít, az ott szerzett pontokat duplázzák. Így jön össze e két „forrásból” a maximálisan megszerezhető 120 pont melyhez még legfeljebb 24 többletpontot gyűjthetnek a jelentkezők.
|
A nemzetiségi és a két tanítási nyelvű középiskolákban írásbeli érettségi vizsga:
A vizsgaközpont szervezésében egy vizsga – akár közép-, akár emelt szintű – hatezer forint lesz, ha van írásbeli és szóbeli része is. Ha csak szóbeli vagy csak írásbeli vizsga van, tárgyanként négyezret kell fizetni. Az emelt szintű nyelvi érettségi pedig – amely 60 százalékos teljesítménynél már középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű – tízezer forintba kerül. Az informatika érettségiért mindkét szinten tízezer forintot kell fizetni. Ha a jelentkező a középszintű vizsgát egy középiskolában teszi le, annak díját az iskola maga állapítja meg. Az A és B lapok ára harmadik éve nem változott, ezekért laponként három-három ezer forint eljárási díjat kell fizetni.
Elektronikusan is
Az idei év egyik újdonsága, hogy a felvételi eljárás során a felvételire készülők egy alkalommal módosíthatják jelentkezésük sorrendjét, tehát azt, hogy a megjelölt szakok közül melyik szerepeljen az első, illetve második helyen. Ez legkésőbb 2005. július 11-éig tehető meg.
A másik újdonság, az on-line jelentkezés lehetősége a felvi.hu honlapon. Az új rendszer előnye, hogy a jelentkező azonnal visszajelzést kaphat arról, ha valahol hibázott, a hiba kijavításáig a rendszer nem is engedi a lapot feladni, valamint gyorsabb adatkezelést tesz lehetővé. Az e-jelentkező „menet közben”, a jelentkezési határidő lejártáig korlátlan alkalommal javíthatja, pontosíthatja adatait a „legutóbb elmentett verzióhoz képest”, még akkor is, ha már korábban esetleg véglegesítette azokat. Ez a fajta jelentkezési mód természetesen nem jelent mentességet az eljárási díjak befizetése alól, ezeket teljesíteni kell akár elektronikus fizetéssel akár egyszerű átutalással. A felsőoktatási intézmények által a jelentkezési lapok mellékleteként kért különböző dokumentumok akár be is szkennelhetőek és szintén elektronikus formában továbbíthatóak.
|
Mi alapján döntenek a diákok?
Egy tavaly készült felmérés szerint az évezred elejének sláger szakiránya a kommunikáció, mely az utóbbi években felküzdötte magát a hagyományosan sok jelentkezőt vonzó szakok közé. Ezen kívül jelentősen megugrott az utóbbi években a bölcsész és a művészeti pályák népszerűsége is.
|
Ennek köszönhetően az érettségizettek körében népszerű szakok, a munkaerő-piacon már nem számítanak nyerőnek. A közgazdász és jogi karok a mai napig őrzik elsőségüket a túljelentkezések tekintetében, ugyanakkor az ilyen képzést végzők már évek óta nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. A fiatal közgazdászok 8-10 hónapos álláskeresési időre számíthatnak, a jogászok túlképzése pedig botrányos helyzetbe sodorta a fiataljaikat. A slágerszakok közé lassan bekerülnek a műszaki területek is, amelyek egyelőre még jó belépőt jelentenek a munkaerő-piacra.
|
Ki dönt?
A már idézett felmérés szerint a diákok 69 százaléka arról számolt be, hogy kizárólag a saját döntésén múlik a pályaválasztás, szülői befolyásról csupán a negyedük nyilatkozott, ismerősei, barátai hatásáról 3 százalékuk, a tanárok szerepéről pedig mindössze 2 százalékuk. A szülők tipikusan akkor kapnak szerepet a fiatalok pályaválasztási döntéseiben, amikor azt kell eldönteni: államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzést jelöljön-e meg a fiatal a jelentkezésénél.
Erről a kérdésről a diákok 70 százaléka közösen dönt a szüleivel, további 12 százalékuknál pedig egyedül a szülőké a döntés. A diákok 18 százaléka viszont ebben a kérdésben is önálló, de csak 4 százalékuk azért, mert önmaga teremti majd elő a költségtérítéshez szükséges pénz.
