A látszólag bő kínálat ellenére a tőzsdei forgalom 90 százalékát négy hazai társaság részvénye adta tavaly – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapjára csütörtök reggel felkerült éves összesítésből. A statisztikák jól láttatják, hogy a forgalom csupán néhány népszerű részvényre és néhány népszerű brókercégre koncentrálódik.
Egyhangú toplisták
Nemcsak bizonyos papírok árfolyama, illetve a BUX értéke láttán örvendezhettek tavaly a befektetők, hanem – tömeges bevezetések híján – pusztán a közel 60 százalékos indexemelkedés jelentősen megdobta az egész tőzsdei részvényállomány piaci értékét. A részvénypiac teljes tőkeértéke (kapitalizációja) a tavaly januári 3672 milliárd forintról 5189 milliárd forintra emelkedett december végére.
A legnagyobb forgalmat az OTP-vel bonyolították le, de alig maradt a bankpapír mögött a piac másik sztárja, a Mol, így az árfolyamértéken számított 2590 milliárd forintos teljes részvényforgalom 63 százalékát tették ki a rájuk adott megbízások. Ha az üzletkötések számát vizsgáljuk, akkor kijelenthetjük, hogy minden ötödik tranzakcióban vagy az OTP vagy a Mol volt a főszereplő, minden hetedik-nyolcadik esetben pedig a Richter vagy a Matáv. A legnagyobb üzletkötés azonban érdekes módon nem az említett társaságokra, hanem a TVK papírjaira született. Tavaly márciusban egyetlen tranzakció során 7,6 milliárd forintnyi TVK fordult meg (sokszor az egész napi forgalom nincs ekkora), igaz ez csupán a Mol tulajdonában lévő pakett átkötése volt.
A toplisták sorát folytatva érdemes még megjegyezni, hogy a legtöbb azonnali részvényügyletet az Erste Banknál bonyolították le, ez a társaság hosszú ideje stabilan vezeti a forgalmi legek statisztikáját. A forgalom csaknem felét az ő közreműködésükkel generálták a befektetők, 30 százalékát a Cashline Étrtékpapír Rt.-n, egynegyedét pedig a Concorde-on keresztül.
Volatilitás
A klasszikus részvénybefektetők (nem spekulánsok) azokat a papírokat szeretik, amelyek nemcsak, hogy jelentős árfolyamnyereséget hoznak, de árfolyamuk is relatíve szűk sávban ingadozik. A részvények volatilitása ekképp releváns információ: és e tekintetben a blue chipeknek megint csak nincs miért szégyenkezniük. A négy legnépszerűbb társaság közül a Matáv és a Richter „működött” a legstabilabban (33-25 százalékos éves volatilitással), de a Mol és az OTP 73-78 százalékos ingadozása sem riasztotta el a befektetőket. Ennél jóval magasabb volt a kurzusemelkedés szempontjából a tavalyi esztendő abszolút nyertesének számító FHB volatilitása (118 százalék), nem beszélve az idei piac nagy meglepetésének remélt Borsodcheméről (259 százalék).
Ezzel szemben igen stabilnak bizonyult a már említett Matávon kívül a Zwack, a Graphisoft, a Zalakerámia és az Inter-Európa Bank, ez utóbbi cég papírjaira azonban mindössze 832 üzletkötés született. Némi vigaszt jelenthet, hogy a 2004-es boomból a nagyok közül talán legkevésbé profitáló gyógyszercégek is viszonylag kis volatilitással vészelték át a dollár mélyrepülése miatt kedvezőtlen piaci környezetváltozást.
A BÉT statisztikája a forgási sebességről is számot ad, amelyből az derül ki, hogy mely részvényeket kedvelik a spekulációra hajlamos befektetők. A legtöbbször az Econet papírjai fordultak meg (forgási sebességük 441 százalékos volt), ezt követte a tavalyi év egyik legnagyobb veszteseként a Humet, majd a szintén roppant sikertelen évet záró Pannonplast.
Mindebből persze elhamarkodott lépés lenne az idei évre vonatkozó következtetéseket levonni, de a főbb tendenciák valószínűleg a tavalyihoz hasonlóan alakulnak. Az év első hónapja is a közkedvelt részvények verhetetlen népszerűségét mutatja, amelyek közé egy-egy kisebb felfedezett kerülhet csak be időről időre, mint például tavaly az FHB, idén pedig eseteleg a Borsdochem. Lehetnek persze újabb bevezetések is, és szárnyra kelhetnek újabb „sztorik”, amelyek esetleg átrajzolhatják a piaci összképet.
