„A Microsoft lemond arról a jogáról, hogy fellebbezést nyújtson be a döntés ellen” – idézi a BBC a cég közleményét. A cégnek így februártól úgy kell forgalomba helyeznie operációs rendszerét, hogy az nem tartalmazza a Media Player alkalmazást. Amennyiben a fellebbezést benyújtották volna, annak kimenetelétől függetlenül a cégre kivetett szankciók csak több hónappal később léptek volna életbe.
Bírósági megerősítés
2004. december végén az európai taláros testület ítéletében elutasította a Microsoftnak azt a keresetét, amelyben a felperes kérte, függesszék fel vele szemben az Európai Bizottság 2004. március 24-i döntésének végrehajtását. E határozatban az EU „kormánya” Bill Gates vállalatát a tisztességes piaci verseny érdekére hivatkozva fontos engedmények megtételére utasította. Az amerikai mamutcég egy másik beadványában a márciusi bizottsági döntés egészének megsemmisítését kezdeményezte, beleértve azt a közel félmilliárd (497 millió) eurós rekordösszegű pénzbírságot is, amelyet piaci erőfölényével való visszaélés címén szabott ki rá az Európai Unió versenyhatósága. A Microsoft amúgy a rekordméretű bírságot még júniusban befizette.
Az Európai Bíróságot azonban nem hatották meg az amerikai cég azon érvei, amelyek szerint a bizottság által előírt intézkedések „súlyos és helyrehozhatatlan károkat” okoznának a vállalatnak.
Mit kifogásolt az Európai Bizottság?
Az egyik döntés értelmében a Microsoftnak a Windows operációs rendszert a hang- és videóanyagok lejátszására alkalmas Media Player alkalmazása nélkül is piacra kell dobnia. Az amerikai óriásvállalat arról tájékoztatta Brüsszelt, hogy már februárban kapható lesz a boltokban a Windows „európai”, Media Player nélküli változata. Brüsszel azzal vádolta a szoftvercéget, hogy az operációs rendszerek piacán élvezett majdnem teljes erőfölényét kihasználva az árukapcsolás klasszikus módszerével – jelen esetben a Media Player révén – megpróbálja magát „ráerőltetni” más piacokra is.
A másik ügyben az EU versenyhatósága arra kényszerítette az amerikaiakat, hogy a verseny egyenlőbbé tétele érdekében osszanak meg belső fejlesztési információkat – konkrétan a forráskódot – a versenytársakkal. A tárgyalások során ez volt az a pont, ahol az amerikaiak a legkevesebb rugalmasságot mutatták. Azzal érveltek, hogy a Microsoft iszonyú pénzt és szellemi energiát ölt bele a Windows kifejlesztésébe, amelynek minden elemét szabadalom védi – ezért nem fogják ezt ingyen a versenytársak rendelkezésére bocsátani.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
