Járai Zsigmond a hétfői kamatvágást követő sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank technikai segítséget nyújtott két fideszes honatyának az Alkotmánybírósághoz beadott indítványához.
AZ MNB gondolkodik
Varga Mihály és Hargitai János (Fidesz) az elmúlt napokban az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a testület mondja ki: alkotmányellenes a jegybanktörvény legutóbbi módosítása. Járai Zsigmond kijelentette: „az MNB még gondolkodik egy önálló indítvány beadásán, bár ugyanabban a témában fölösleges két beadványt benyújtani az Alkotmánybírósághoz”. Az MNB elnöke megismételte: a jegybank szerint is törvénysértő a jegybanktörvény legutóbbi megváltoztatása, mivel ellentmond például az Európai Unió belső szabályzatát megalapozó Római Szerződésnek.
A Népszabadság eközben úgy értesült, elképzelhető, hogy a jövő hét elejére kiderül, ki lesz a monetáris tanács négy új tagja. A lap szerint négyből két helyet a kutatói, egyetemi világban tevékenykedő szakemberek foglalhatnak el: Neményi Judit, a Pénzügykutató főmunkatársa, illetve Bánfi Tamás tanszékvezető egyetemi tanár, de szóba került Antal László közgazdász neve is. A végleges jelölteket kinevezésük előtt az országgyűlés illetékes bizottságai is meghallgatják. Ezzel kapcsolatban Járai Zsigmond a hétfői sajtótájékoztatón elmondta: egyelőre senki sem konzultált vele, így a miniszterelnök sem a sajtóban napvilágot látott jelöltekről, bár hozzátette: a törvény arra ad lehetőséget, hogy a jegybank elnöke csupán véleményezze a jelöltek személyét.
|
Mint arról lapunk is beszámolt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. január 25-i hatállyal 9,50 százalékról 50 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat. Az irányadó kamat mérséklését a javuló inflációs kilátások tették lehetővé – indokolta a kamatmérséklést a jegybanktanács.
Járai Zsigmond jegybankelnök a tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mostani kamatmérséklés nagyjából megfelel a piaci várakozásoknak. A kedvező inflációs adatok mellett a nemzetközi befektetői légkör pozitív alakulása is segítette a pénzromlás mérséklődését – tette hozzá, ám ezzel együtt úgy látja, hogy a magyar gazdaság legfőbb problémája, a legfőbb bizonytalansági tényező az egyensúlytalanság.
Piaci elemzők egyetértenek a jegybankelnökkel abban, hogy a kamatcsökkentés mértéke megfelelt a piaci várakozásoknak; Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint éppen ezért nem is volt semmilyen hatása a piacra. (Lásd még: Tovább erősödött a forint – már beárazták kamatdöntést.)
|
Járai Zsigmond ugyanakkor szólt arról is, hogy véleménye szerint „átláthatatlanok a költségvetés folyamatai, nehéz megítélni a tényleges hiányt”, és 2005 is lényegesen rosszabbul alakul majd, mint ahogy a kormány tervezi. Az államadósság GDP-arányos mértéke már most 59,9 százalék, és igen valószínű, hogy 2005 első félévében ez az arány 60 százalék fölé emelkedik – mondta.
Egy, a múlt évi költségvetés helyzetére vonatkozó kérdésre kifejtette: az MNB úgy látja, hogy a valóságos ESA-hiány jóval nagyobb lesz a kormány által mondottnál, a jegybank szakértői szerint az uniós normák szerinti államháztartási deficit 6 százalék vagy afölötti is lehet a GDP-hez mérten.
Az elemzők többsége általában egyetért a jegybankelnök azon véleményével is, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete korántsem megnyugtató, és emiatt a külföldi befektetők egyre kevésbé hajlandóak a magyar államadósságot finanszírozni; inkább kivárnak a magyar állampapír-piacon, amely egyben azt is jelenti, hogy az elkövetkező időszakban csak nagyon óvatos, kis mértékű kamatcsökkentésekre lehet számítani.
Erre utal egyébként a jegybanktanácsi közlemény is, amely szerint „a mostani kamatcsökkentéssel a kamatfelár olyan szinthez közeledik, amely a jelzett kockázatok mellett a jövőben fokozott óvatosságot indokol”.
