A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. január 25-i hatállyal 9,50 százalékról 50 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat – derül ki a jegybank honlapján megjelent közleményből.
Az irányadó kamat mérséklését a javuló inflációs kilátások tették lehetővé – indokolja a kamatmérséklést a jegybanktanács. A Monetáris Tanács úgy ítélte meg, hogy az infláció szempontjából a múlt év végén kibontakozott, a korábbi várakozásoknál is kedvezőbb tendencia meghatározó marad.
A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete és annak piaci megítélése azonban óvatos kamatpolitikát tesz szükségessé – hűti le a kedélyeket a tanács. Noha a nemzetközi befektetői légkör továbbra is kedvező, a hazai pénzügyi piacokon az utóbbi hetekben a bizonytalanság jelei is fellelhetők.
A külső egyensúlytalanság mérsékléséhez az államháztartási hiány számottevő csökkentésére van szükség – folytatja a Monetáris Tanács közleményében, amely szerint 2005-ben még nem körvonalazódik egy, a pénzügyi piacok, a hitelminősítő intézetek és európai partnereink számára is megnyugtató, a konvergencia-programmal összhangban álló fiskális konszolidáció.
A tanács szerint a mostani kamatcsökkentéssel a kamatfelár olyan szinthez közeledik, amely a jelzett kockázatok mellett a jövőben fokozott óvatosságot indokol.
Korábban éppen az egy hete napvilágot látott igen kedvező inflációs adatok miatt alakult ki piaci konszenzus arról, hogy a hétfői „kamatdöntős” ülésén 50 bázispontos alapkamat-csökkentés mellett teszi le a voksot a vélhetően utoljára ebben a felállásban ülésező Monetáris Tanács. Elemzők ugyanis rövid távon nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget annak, hogy a Fitch év elején leminősítette Magyarország besorolását.
Hosszabb távon, egy esetleges jelentősebb kamatvágásba azonban még az inflációnak van beleszólása. A decemberi fogyasztói árszínvonal ugyanis jobb lett a vártnál, s ez mintegy előrejelzi, hogy a januári adatok is hasonlóan kedvezőek lesznek. Ez pedig már újabb kamatcsökkentésre ösztönözheti az amúgy igen óvatos duhaj hírében álló Monetáris Tanácsot.
A kérdés eddig is az volt, s ezentúl talán még inkább az lesz, hogy miként dönt a február 21-én az új, bővített felállásban ülésező jegybanktanács. Ugyanis sok elemző már az első negyedévre 100, esetleg 150 bázispontos csökkenést irányzott elő. Ahhoz pedig, hogy ez teljesüljön, már a február végi ülésén is kamatvágást kellene végrehajtani.
Ezután pedig – jó inflációs adatokat feltételezve – minden a forint mozgásán múlik majd, s ha a 8 százalékos alapkamat elérése után jelentős – 270 forintos forint/euró árfolyamot elérő – árfolyamcsökkenési trend lép életbe, akkor a több befektetési ház által megjósolt év végi kamatemelés is szóba kerülhet.
