Az EU éves összesítése szerint – amelyről csütörtökön számolt be a belga hírügynökség – Franciaország 13,6 milliárd euróért exportált fegyvereket 2003-ban, a franciákat Németország követte 4,9 milliárdos értékkel, a harmadik helyre pedig a britek kerültek, 4,5 milliárddal.
A teljes európai fegyverexport értéke 28,3 milliárd euró volt, ami jelentős, 6,8 milliárdos növekedés a 2002-es adathoz képest.
Az európai fegyverszállítmányok legnagyobb felvevőpiaca a Közel-Kelet volt (8,4 milliárd), de majdnem ekkora, 8,3 milliárdos értéket képviseltek az egyes EU-országok egymás közti szállításai. Az Észak-Amerikába irányuló fegyverkivitel csak 2,2 milliárd eurót tett ki, ami mutatja, hogy az európai hadiipari cégek még mindig nehezen jutnak be az amerikai piacra.
A franciák kiugróan magas fegyverexportja, s a többiek lemaradása szintén a közel-keleti térség viszonyaira vezethető vissza. Párizs több mint 4 milliárd euróért adott el fegyvereket és katonai rendszereket az Egyesült Arab Emírségeknek és majdnem 2 milliárdért Szaúd-Arábiának, miközben például a britek ezekben az országokban 2003-ban alig-alig tudtak üzleteket kötni.
A jelentésből az is kitűnik, hogy az európai országok olyan államoknak is adtak el fegyvereket, amelyeket elvileg EU-embargó sújt. Kína például 2003-ban 416 millió euróért vett francia, olasz és brit haditechnikát, miközben még mindig érvényben van az a fegyverszállítási tilalom, amelyet az 1989-es Tienanmen téri vérengzés után léptetett életbe az ázsiai ország ellen az Európai Unió.
Fehéroroszország is kapott 2003-ban – igaz, mindössze 335 ezer euró értékben – osztrák, német és magyar fegyvereket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
