A legnagyobb európai hitelminősítő londoni közleményeszerint a devizában és a hazai valutában kiadott hosszú futamú ukrán adósság osztályzata az eddigi egységes „B plusz” után „BB mínusz”, stabil kilátással.
Ez még három osztatnyira van a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban megszorításokkal már gyenge befektetőinek tekintett „BBB” sáv alapfokától, a „BBB mínusztól”. Ezzel is azonban a Fitch tartja a legközelebb a befektetői alapfokhoz az ukrán adósságot a nagy minősítők közül; a Standard and Poor’s és a Moody’s Investors Service még egyaránt „B plusz”-szal, illetve ennek megfelelő „B1”-gyel sorolja Ukrajnát.
A Fitch Ratings pénteki londoni közleménye szerint Viktor Juscsenko megválasztott elnök január 23-ára tervezett beiktatásával az ország várhatóan túljut a leghevenyebb és legközvetlenebb politikai kockázat időszakán, emellett a devizatartalék és a lakossági bankbetét-állomány is stabilizálódni látszik.
Továbbra is magas a kockázat
Jóllehet a politikai kockázat továbbra is magas, annak enyhülésével az egyébként erős ukrán makrohelyzet – a mérsékelt adósságráta és az erőteljes növekedés – indokolja a felminősítést – áll a közleményben.
A tavalyi 12 százalékos gazdasági növekedés mellett különösen az alacsony államadósság számít besorolásjavító tényezőnek. A Fitch számításai szerint az ukrán közadósság 2004 végén – az 1999-ben mért 60 százalék után – csak a GDP-érték 25 százaléka volt, vagyis jóval alacsonyabb a „B” besorolású szuverén kibocsátók 67 százalékos, illetve a „BB” szintű adósok 52 százalékos jellemző középértékénél.
Az erős export az utóbbi öt évben éves átlagban 6,4 százalékos folyómérleg-többleteket eredményezett, a devizatartalékok pedig a 2000 végi másfél milliárd dollárról 2004 végére 9,5 milliárd dollárra töltődtek fel – áll a Fitch indoklásában.
Illegális privatizáció a hatalomátadás előtt
A politikai és pénzügyi kockázatokat jellemzi ugyanakkor, hogy 2004 utolsó négy hónapjában 3 milliárd dollárral zuhant központi devizatartalék – bár decemberben ismét növekedni kezdett -, a választások előtti pénzszórás miatt valószínűleg a GDP 4 százalékára duzzadt a költségvetési deficit, és az átláthatóság hiánya miatt nem zárhatók ki a meglepetések, amikor az új kormány felnyitja a könyveket – áll a hitelminősítő jelentésében.
Az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke éppen előző nap mondta a Financial Timesnak, hogy a távozó vezetés költségvetésbe nem foglalt kiadási kötelezettségeket vállal és illegális privatizációval „lopja” az állami vagyont a hatalomátadási késedelmet kihasználva.
A brit üzleti lap is megjegyezte: a Juscsenko-tábor attól tart, hogy olyan, a költségvetési számokban nem szereplő kiadási kötelezettségeket talál, amelyek alááshatják a 2005-ös költségvetési előirányzatokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
