Katona az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának pénteki ülésén kifejtette: az eddigi ellenőrzések alapján elmondható, hogy a visszaigényelt összeg 8 százaléka jogosulatlan. Számszerűsítve az EU-s adószámmal rendelkező ellenőrzött vállalkozások mintegy 1,3 milliárd forintnyi áfát akartak jogosulatlanul visszakapni az adóhatóságtól.
Katona ugyanakkor közölte, hogy még mintegy 80 milliárd forint eddig visszatartott áfát utalnak vissza a gazdálkodó szervezeteknek.
Miért volt szükség a visszatartásra?
Katona Tamás a sokat vitatott áfa-visszatartással kapcsolatban elmondta: Magyarország Európai Unióba történt 2004. május 1-jei belépése előtt rendben érkeztek a költségvetésbe az áfa-befizetések, az EU-csatlakozás időpontja után viszont jóval elmaradtak a prognózisban jelzettnél. Közölte: ez részben abból adódik, hogy a cégek május 1-je után önbevallással számolnak be az uniós országokban működő partnereikkel folytatott árucseréről, másrészt az uniós rendszerben csak három hónapos késleltetéssel lehet azokhoz a kontroll-információkhoz hozzájutni, hogy ténylegesen mekkora export, illetve import történt az EU-n belül. Így az önbevalló társaságok az előző szisztémához képest negyedéves késleltetéssel fizetik be áfájukat, emiatt hozzávetőleg 250 milliárd forint likviditási többlet maradt a gazdaságban – hangoztatta Katona Tamás.
Az államtitkár elmondta: mivel a prognózistól jelentősen elmaradt az áfa-befizetések nagysága, felvetődött, hogy az importáló, illetve exportáló cégek jogosan igénylik-e vissza az általános forgalmi adót. Katona szerint az ellenőrzések összesen hatezer céget, illetve az általuk benyújtott több mint 17 ezer bevallást érintették.
Katona Tamás a bizottság ülésén példákkal igazolta, hogy az EU tagállamaiban nem ritka: az egyes adóhatóságok negyed, illetve fél év után, sőt Spanyolországban egy év elteltével térítik vissza a vállalkozások által visszaigényelt áfát.
Nem kozmetikáztak
A politikai államtitkár határozottan cáfolta, hogy „a költségvetés kozmetikázása” miatt döntöttek volna a Pénzügyminisztériumban arról, az EU-s adószámmal rendelkező cégeknél, vállalkozóknál alaposan megnézik, jogos-e áfa-visszaigénylésük. „Az áfa-visszatérítések ellenőrzése, késleltetése nem érinti az államháztartás eredményszemléletű, azaz uniós normák szerinti hiányát” – emelte ki.
Az ellenzék szerint törvénytelen
A testület ülésén az ellenzéki képviselők törvénytelennek minősítették az áfa-visszatérítések revízióját és a visszafizetések felfüggesztését, sőt úgy fogalmaztak, hogy az intézkedés az EU-s adószámmal rendelkező cégek kollektív büntetését jelenti.
A kormánypárti honatyák ezzel szemben megvédték a pénzügyminiszter rendelkezését, és megelőző lépésként értékelték.
Tállai András (Fidesz), a bizottság elnöke közölte: a kormány, a pénzügyminiszter az áfa-visszaigénylések visszatartásával több ponton is megsértette az adózás rendjéről szóló törvényt. Az intézkedés törvénytelen volt, és a jogos visszaigénylések után eddig járó kétmilliárd forint összegű késedelmi kamat az adófizetők zsebét terheli – mutatott rá.
Balogh Gyula független képviselő – aki az áfa-visszatérítések késleltetése miatt feljelentette a pénzügyminisztert – azt mondta: az intézkedés miatt kollektíven büntették a vállalkozásokat, különösen a kis- és közepes cégeket, amelyeknél az áfa visszatartása miatt nem egyszer olyan likviditási gondok keletkeztek, hogy emiatt alkalmazottat is el kellett bocsátaniuk.
Pénteken a rendőrség bejelentette, hogy a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
