A Matáv jól taktikázott Montenegróban. Legalábbis erre utal az, hogy az osztrák Mobilkom most azt veti a Balkánon sikeresebb vetélytársa szemére, hogy szerinte jobb ajánlatát előzte meg a magyar pályázat. A podgoricai versenybizottság ugyanis a Matáv ajánlatát tartja a legjobbnak a montenegrói távközlési vállalat, a Montenegro Telekom megvételére. Ezzel szemben a Boris Nemsic, a Mobilkom igazgatója azt állítja: cége tette a legjobb ajánlatot a montenegrói Telekomra, mivel hosszú távú befektetésekre alapozta ajánlatát, ami kulcsfontosságú, és szavatolja a távközlés és más montenegrói ágazatok fejlődését.
|
A Telekom Crne Gore lehetséges vásárlóit két kritérium alapján rangsorolta a bíráló bizottság: a pénzajánlat – ez alatt értendő a készpénzes fizetés és a befektetésekre vonatkozó ajánlat – 75 pontot ért, továbbá legfeljebb 25 pontot adtak az üzleti tervre és a szociális programra. Térségi elemzők ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy a Matáv ajánlata főként azért számít „nyerőnek”, mert a pénzszűkében lévő köztársaságnak most az a legfontosabb, hogy minél több készpénzt kapjon a befektetőtől. Márpedig ebben a tekintetben a Matáv messze lekörözte versenytársait, ráadásul egyedüliként tett konkrét ajánlatot a kisrészvényesek kezében lévő papírokra is.
A bizottság által felállított rangsor, persze, még nem számít hivatalos döntésnek, arról ugyanis, hogy melyik vállalattal kötnek adásvételi szerződést, az állami privatizációs tanácsnak kell majd döntenie. Valószínű azonban, hogy a privatizációs tanács sem a távoli jövőben elérhető bizonytalan hasznot helyezi előtérbe a mai biztos bevétellel szemben.
|
A tenderbizottság rangsorában első helyezett Matáv 114 milliót eurót kínált a vállalat 51 százalékos állami tulajdonáért, és 67,3 millió eurót befektetések címén, továbbá 2,2 eurót részvényenként a kisbefektetőknek. Ezzel szemben az utolsó helyre sorolt osztrák vállalat hiába ígért 20 millióval több befektetést, mint a Matáv, ha csupán 87 milliót ajánlott az állami tulajdonrészért.
Hasonlóan a készpénzes ajánlaton csúszott el Telekom Srbija, amely az osztrákoknál többet, de a Matávnál kevesebbet, 98 milliót ajánlott az állami tulajdonrészért. A szerbek a kisbefektetőknek ugyanannyit ajánlottak, mint a magyarok, ugyanakkor taktikai hiba lehetett részükről, hogy a szociális programra helyeztek nagy hangsúlyt, ami most Montenegróban nem elsődleges szempont kormányzati körökben – különösen nem, ha Belgrádból diktálják.
Macedóniában minden bejött
A Matáv tehát mindenkit túllicitált Montenegróban. Joggal merül fel a kérdés: megéri-e a befektetés? A társaság stratégiai céljai között fontos helyet foglalnak el az akvizíciók, azon belül is kiemelt terület a délkelet-európai térség, ahol jó növekedési lehetőségekkel kecsegtető részpiacokon mozgó, viszonylag olcsón megszerezhető vállalatokhoz lehet jutni.
Elemzők ennek kapcsán emlékeztetnek arra, hogy a magyar cég az elmúlt években megvetette a lábát Macedóniában, s az üzlet az üzemszervezési, kommunikációs és politikai nehézségek ellenére is pénzügyi sikert hozott. A Matáv macedóniai leányvállalata, a Maktel például a tavalyi év első fél évében 17,4 milliárd forintos EBITDA-t ért el (51,7 százalékos EBITDA ráta). A piac dinamizmusára jellemző, hogy a Maktel vezetékes-előfizetőinek száma egy év alatt 1,9 százalékkal, a mobil-előfizetőké 51,1 százalékkal nőtt, s a MakTel mobilpiaci részesedése a tavalyi évben elérte a 80 százalékot.
