Pozsonyi székhellyel és egész Szlovákiára kiterjedő disztribúciós feladattal kezdte meg működését a 70 ezer euró törzstőkével alapított, 50 alkalmazottat foglalkoztató Waberer’s Slovakia s.l.o., melynek első ügyfele a Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft, amely ötezer cikkelem – olajszármazék-termékek, alkatrészek -, havonta mintegy 800 raklapnyi termékének raktározását és országos terítését bízta a magyar cégre.
Nem ez a Waberer’s első európai leánycége. Tavaly Spanyolországban alapított vállalatot, s a tervek szerint a hamarosan Belgiumban, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban is terjeszkedik.
|
A tavaly a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) által odaítélt Év vállalati díját elnyert Waberer’s Holding Logisztikai Rt. erősödő európai jelenléte jól mutatja a hazai logisztikai ágazat növekvő súlyát. A kedvező növekedés az Európai Unión belüli szállítmányozási, fuvarozási feladatok szerkezetének gyors átalakulása közepette zajlik. Az integrációs piac változásait az is tükrözi, hogy az európai ranglistán a 18. helyet elfoglaló magyar cégcsoport úgynevezett harmadik országba irányuló teljesítése, amely 2002-ben még alig érte el a 10 százalékot, 2004-ben már több mint 30 százalék volt.
A hazai logisztikai piac méreteit jól mutatja, hogy Magyar Logisztikai Egyesületnek (MLE) 140 tagvállalata van. A gazdaság szinte minden ágát képviselik, éves gazdasági forgalmuk már eléri a 2400 milliárd forintot. A piac összetettségét az is jelzi, hogy már szakmai szervezetből sem egy van. A másik, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) társelnöke, Kiss Péter úgy becsüli, hogy a magyar logisztika a maga 300 ezer négyzetméter alapterületű, világszínvonalú raktárbázis hátterével évente mintegy 20 milliárd forintos piacot jelent.
|
Elemzők szerint Magyarország nemcsak földrajzi szempontból alkalmas a térségi logisztikai központ szerepére, hanem azért is, mert a hazai szakemberek két évtizede élen járnak a logisztikai cégkultúra kelet-európai terjesztésében. A hét ország részvételével 1984-ben Bernben alakult Európai Logisztikai Szövetségnek (ELA) is alapító tagjai a magyarok. A hazai szakmai szövetségek nemzetközi elismertségét jelzi, hogy az azóta 25 tagúvá bővült ELA 20. jubileumi kongresszusának éppen Budapest adhatott otthont tavaly nyáron.
Ugyanakkor a hazai logisztikai ágazat európai szintű szakmai elismertsége és az ország gazdasági, földrajzi adottságai önmagukban aligha elegendőek – hangsúlyozza Chikán Attila, az MLBKT társelnöke. A kedvező földrajzi elhelyezkedést csak olyan magas szintű logisztikai szolgáltatásokkal lehet kihasználni, amelyek hozzáadott értéket jelentenek a vállalkozások számára. Chikán Attila szerint a logisztikai központoknak az a feladatuk, hogy egyebek mellett olyan raktározási, újracsomagolási és házhoz szállítási szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek az áruforgalmat gyorsabbá és zökkenőmentesebbé teszik. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy a magyar kormány 11, államilag is támogatott regionális logisztikai központot jelölt ki, s ezek egyik fele már működik.
Közép-európai ugródeszka
A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) számításai szerint az elmúlt szűk fél évtizedben több mint 60 milliárd forint áramlott be a hazai logisztikai üzletágba. Ez korántsem jelenti azt, hogy csökkent volna a piacban rejlő növekedési potenciál, éppen ellenkezőleg: ahogy az ország egyre inkább Közép- és Kelet-Európa elosztó-gyűjtő centrumává válik, a beruházások felgyorsulása várható. Az MLBKT arra számít, hogy rövid időn belül újabb 100 milliárdnyi fejlesztési pénz áramlik az ágazatba.
A Waberer’s példája ugyanakkor azt is jelzi, hogy a térségi adottságok kihasználása révén megerősődő hazai cégek az uniós csatlakozás nyomán megnyílt lehetőségek kihasználására is képesek. Mondhatni a hazai cégek egy részének a közép-európai piac már csupán ugródeszka…
