Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy kormánya egyebek mellett a nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a határon túli magyarok helyzetét. A kormányfő öt pontba foglalta a szükséges intézkedések körét. Az első a már korábban ismertetett és 1 milliárd forintos alappal elindítandó Szülőföld program megvalósítása lenne, amelyet jelenleg tárgyal az Országgyűlés, és amelynek fedezete – a kormányfő elmondása szerint – már megvan a költségvetésben.
|
A második az úgynevezett nemzeti vízum, öt évre, korlátlan határátlépéssel, amelyet a tervek szerint március 31-éig vezetnének be, a kibocsátásához szükséges forrást a Külügyminisztérium forrásaiból biztosítanák. Ezt azok kérhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, illetve a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. A térítésmentesen vagy rendkívül kedvezményesen igényelhető útiokmány az elképzelések szerint kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana, de nem tartalmazna munkavállalási jogot.
Harmadikként a gyors és méltányos honosítás lehetőségét jelölte meg Gyurcsány, erre március 31-éig dolgoz ki a kormány javaslatot. A fő célkitűzés ez esetben az, hogy a honosítási eljárás emberségesebb legyen, és három helyett csak egy évig tartson. A negyedik pontot részletezve a miniszterelnök kijelentette: a kormány nemzetközi tárgyalásokon politikailag támogatni fogja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, de ezeknek illeszkedniük kell az EU elvárásaihoz. Az ötödik javaslatról szólva pedig elmondta: a kormány a „határon túli magyar” fogalmát jogi tartalommal kívánja megtölteni, az alkotmányos rendszerben rögzített módon.
A „kis Máért” elégedetlen
Keveslik és fenntartásokkal fogadják a határon túli magyar politikai vezetők a kormány javaslatait a határon túli magyarok helyzetének rendezésére – derült ki az MTI által megszólaltatott politikusok nyilatkozataiból, akik részt vesznek a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) határon túli tagszervezeteinek kétnapos szabadkai tanácskozásán. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett fórum a határon túli magyar politikai szervezetek első olyan közös tanácskozása, amelyen nem vesznek részt az anyaország képviselői.
Kasza József, a VMSZ elnöke a december 5-ei népszavazás „okozta helyzetből való kiútkeresést, és a határon kinnrekedtek nemzetpolitikai stratégiájának körvonalazását” jelölte meg a kétnapos konferencia céljaként. Az MTI által megkérdezett politikusok a zárt ajtók mögött zajló tanácskozás szünetében úgy nyilatkoztak, hogy már rég életre kellett volna hívni „a közvetítők nélküli együttműködést”, ugyanakkor fenntartásukat fejezték ki a Gyurcsány-kabinet ötpontos javaslatával szemben.
Kasza szerint, „ha csak időhúzás a cél, akkor a miniszterelnök célt tévesztett, de ha komoly tárgyalási alapról van szó, akkor kiindulópontként elfogadható”. Leszögezte, hogy a határon túli magyar pártok semmi szín alatt nem mondanak le a kettős állampolgárságról, és a kormányfő ötpontos javaslata nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint „az még nem jelent semmit, ha odavágnak az asztalra néhány jelszót”. Kifogásolta, hogy különféle nyilatkozatok hangzanak el, de sose tárgyalnak azokról a határon túli magyar vezetőkkel, amit az MKP elutasít. Az MKP elnöke szerint a magyar miniszterelnök bejelentése „nem reakció december 5-ére”, s a szabadkai tanácskozás hangulatából érezhető, hogy a résztvevők keveslik és nem tartják megfelelőnek Gyurcsány javaslatait.
Fidesz: PR-kampány
A hazai ellenzéki pártok sem késlekedtek reakciójukkal: Dávid Ibolya, az MDF elnöke üdvözölte a kormányfő bejelentését, ugyanakkor kifogásolta, hogy nem egyeztettek a politikai pártokkal és a határon túli magyarok szervezeteivel. A Fidesz parlamenti frakciójának külügyi kabinetvezetője ennél kritikusabb volt: Németh Zsolt szerint ugyanis szokás szerint a felelős kormányzati politikát helyettesítő PR-kampányról, kommunikációs léggömnről van szó. A legnagyobb ellenzéki párt szakértője kifogásolta, hogy a javaslatok két nap alatt, mindenféle szakmai és politikai egyeztetés és előkészítés nélkül születtek, valamint, hogy például a Szülőföld-program végrehajtásának finanszírozására nincs is keret az idei költségvetésben.
Németh Zsolt rámutatott: a nemzeti vízum intézménye most is létezik, egy- vagy többéves időtartammal és ingyenesen. Ennek megadása azonban nem köthető össze a magyar nemzetiséggel, vagyis bármely ország bármely nemzetiségű állampolgára megkaphatja, s ahogy ez Gyurcsány Ferenc mai sajtótájékoztatójából kiderült, ezt nem is kívánják megváltoztatni – tette hozzá a politikus. A Fidesz szerint egyébként ilyen fontos nemzeti kérdésekben össze kellett volna hívni a Máértet, hogy a konkrét ötleteket előzetesen egyeztethessék a határon túli magyar szervezetekkel.
