Január első hetében hosszas előkészületek után kiemelték sírjából Tutenhamon fáraó múmiáját, hogy a csontokat számítógépes tomográf segítségével megvizsgálhassák. A múmia legutoljára akkor volt szabadon, amikor 1922-ben a Howard Carter vezette expedíció felfedezte, és kibontotta a sírt. 1968-ban ugyan már egyszer komolyabban is megvizsgálták a múmiát, amikor röntgensugaras eljárással próbálták meg beazonosítani a sérüléseket a koponyán és a csontvázon, de a kor legfejlettebb technikája sem volt elég bármiféle bizonyosság megállapításához.
Rejtélyes sérülések a koponyán
36 évvel ezelőtt ugyan sikerült már megállapítani, hogy a koponyán valamilyen okból kifolyólag sérülések láthatóak, ám a sérülés okairól már nem tudtak megállapítani semmit. Egyiptológusok ezért igen sokat várnak a mostani eljárástól.
A számítógépes tomográf segítségével 15 perc alatt 1700 felvételt készítenek a csontokról, ráadásul háromdimenziós képeket, amelyek nagyban segíthetik a kérdések megoldását. Ezzel az eljárással állapították meg nemrégiben azt is, hogy az Alpokban jégbe fagyva megtalált bronzkori embert, Ötzit minden valószínűség szerint szintén megölték. Az Ötziről készült CT-felvételeken jól láthatóan kirajzolódott egy nyílvessző, mely Ötzi csontjába fúródott. A röntgensugarak nem voltak képesek megállapítani ezt Ötzinél.
Felnyitni vagy nem?
Egyiptomban egyébként komoly vita előzte meg Tutenhamon sírjának felnyitását, mivel az egyiptológusok már régóta tisztában vannak azzal, hogy a múmia és a csontváz igen rossz állapotban van. Zahi Hawass, az ország egyik legbefolyásosabb egyiptológusa szerint azonban a mostani felnyitást követően nemcsak egyszerűen visszahelyezik a sírba a múmiát, hanem megpróbálnak az állagán javítani a vizsgálatok elvégezte után. Hawass szerint egyébként az sem zárható ki, hogy a röntgensugarak segítségével megállapított csontszilánkok akkor törtek le a koponyából, amikor 1922-ben felfedezték a sírt, mivel Howard Carter és társai nem bántak megfelelően a múmiával.
Igen sok egyiptomi régész éppen a múmia rossz állapotára hivatkozva próbálta megakadályozni a mostani vegzatúrát, de legalábbis elérni azt, hogy csak egyiptomi régészek és csakis a helyszínen vizsgálhassák
meg a fiatalon elhunyt fáraó maradványait. Ez azonban nem sikerült, sőt a dolgok mostani állása szerint nemsokára a nagyközönségnek sem kell beérnie az ismert szarkofággal, minden valószínűség szerint ugyanis a szarkofágban megtalálható múmiát is látni fogják.
Vándorkiállításon Tutenhamon csontjai
Az egyiptomi hatóságok a nyolcvanas évek közepéig szigorúan megtiltották, hogy Tutenhamon múmiáját közszemlére téve, felnyissák a szarkofágot. A nyolcvanas évek elején aztán egy amerikai régészeti múzeumnak mégis sikerült a diplomáciai bravúrt véghez vinnie: az egyiptomiak egy vándorkiállítás alkalmára az amerikaiak rendelkezésére bocsátották Tutenhamont szarkofágját, felnyitni azonban ekkor sem volt szabad.
Hozzávetőleg 8 millió ember láthatta a szarkofágot Amerikában, most azonban a vizsgálatokat követően, júniusban újra útnak indul. Előbb az Egyesült Államokban, aztán Németországban, majd végül Svájcban állítják ki.
Eredmények a hónap végén
Egyébként a mostani vizsgálat is szinte a sajtó teljes kizárásával történik, egészen pontosan csak egy bizonyos televíziós társaság veheti kamerára a folyamatot. Ez a társaság szponzorálta is a CT vizsgálatot, akárcsak a National Geographic és a Siemens, mely a CT gépet küldte. Zahi Hawass csapata minden szempontból megvizsgálta a csantvázat. Mivel a kutatócsoportban volt orvos, régész és restaurátor szekértő is, így Hawass komoly eredményekre számít, melyeket nemsokára a sajtó számára is közzétesznek.
Egy dolog azonban már most biztosnak látszik: Tutenhamont nagy sietve temették el, legalábbis erre enged következtetni a sírban megtalált értékes tárgyak elhelyezkedése. A nyolcévesen trónra került fáraó még alig ért serdülőkorába, amikor hirtelen meghalt, komoly bizonytalanságot hagyva maga után. Ebben a kaotikus helyzetben aztán az udvar vezetői siettek minél előbb végső nyughelyére helyezni Tutenhamont.
