Alig néhány nappal a szaktárca töretlen optimizmust sugárzó, a honi agrárium „globális” eredményeit ecsetelő beszámolója után itt az idei első összeomlás. Az igaz, hogy a sokat szenvedett baromfi ágazatban, de azért ez is jelzi, hogy az agrárszféra tavalyi szép nyeresége háttrerében változatlanul ott állnak a korábbi súlyos szerkezeti problémák.
Válsággal köszöntött be az új esztendő
Nem valami jól kezdődött az új esztendő Békéscsabán. A helyi gazdaság egyik reprezentánsa, a 900 embert foglalkoztató, napi 50 ezer csirkét vágó baromfi-feldolgozó üzem léte került veszélybe. A Carnex csoporthoz tartozó Merian Rt. többségi tulajdonában lévő üzem az elmúlt évben havonta tízmilliós nagyságrendű veszteségét termelt, ezért Varga Tibor üzemvezető a tulajdonosok, továbbá a békéscsabai és a Békés megyei közgyűlés képviselői, illetve a térség országgyűlési képviselői jelenlétében tárgyalt a beszállítókkal.
Nem eredménytelenül. Sikerült elérniük, hogy a beszállítók kétharmada elfogadja az öt-tíz százalékos átvételiár-csökkentést, míg a kisebb hányad egy hét gondolkodási időt kért. Valószínűleg ők is lenyelik ezt a békát. Annál is inkább, mert szemük előtt lebeghet a Hajdú-BÉT csődje, minek nyomán a Debrecen környéki beszállítók java része lehúzhatta a rolót. Arról persze a beszállítókkal folytatott, eredményesnek mondható tárgyalások nyomán sincs szó, hogy ne lenne szükség az üzem gazdálkodásának racionalizálására. Az üzem vezetése szerint az alapanyagár-csökkentés mellett elengedhetetlen a létszám csökkentése.
Az üzem vezetésének mozgásterét növeli, hogy a korábban már bejelentett csoportos létszámleépítést nem hajtották végre. Úgy tűnik, ez most elkerülhetetlen, de mértéke továbbra is kérdéses. Annyi bizonyos, hogy a Békéscsabán fölöslegessé váló dolgozók egy részét tudják foglalkoztatni a Carnex-csoport két másik Békés megyei üzemében.
|
Az év eleji békéscsabai válság csak a jéghegy csúcsa. A baromfi ágazat ugyanis egyértelműen rossz évet zárt tavaly, s az idei kilátások sem biztatóak. Földi Péter, a baromfi terméktanács titkára úgy véli: az ágazatnak az a legnagyobb gondja, hogy az árak nagyon alacsonyak. Jellemző, hogy a hazai piacon talán legkeresettebb termék, a csirkecomb ára 1998 óta lényegében változatlan, az átadási ár kilogrammonként 390-400 forint között mozog.
A hazai árak mellett a külpiaci tendenciák sem kedveznek a magyar termelőknek. A nemzetközi piacokon tapasztalható jelentős kínálat ugyanis letöri az exportárakat, így sok magyar vállalkozásnak már nem éri meg a kivitel. Ezt mutatja, hogy tavaly az export értéke dollárban számítva közel 8 százalékkal esett vissza. A belföldi fogyasztás ugyan emelkedett 10 százalékkal, de az alacsony árak miatt ez sem tudta ellensúlyozni az export visszaesését.
A tavalyi export várhatóan 430 millió dollár körül alakul majd, az ágazat összes árbevétele pedig előreláthatólag eléri a 220-230 milliárd forintot. Az új év kilátásait elemezve a terméktanács arra jutott: igen sok függ attól, hogy az Európai Unió milyen feltételekkel engedi be piacára a dél-amerikai, s azon belül elsősorban a brazil baromfitermékeket.
|
A baromfi ágazat nehézségei korántsem jellemzőek az agrárium egészére. Az agrárszféra ugyanis az agrártermelőket sújtó jegybanki árfolyampolitika és az EU-csatlakozással kapcsolatos nehézségek ellenére is jó évet zárt. A szaktárca előzetes számításai szerint 70 milliárdos többlettel fejezte be 2004-et, szemben a tavalyelőtti 5 milliárd forintos veszteséggel.
Ebben részük lehetett a támogatásoknak is, hiszen tavaly novemberig a gazdálkodók mintegy 200 milliárd forintos támogatási összeget kaptak meg, és a 2004-es keretből még 2005. elején további, mintegy 90 milliárd forint nagyságú támogatáshoz jutnak. Az első uniós év mindenesetre nem igazolta a hazai termelők korábban megfogalmazott aggodalmait, legalábbis az ágazatok többségében nem. Kérdés persze, hogy ez a tendencia fennmarad-e 2005-ben is.
