A bankszektor 2004. első féléves adatait összegyűjtve az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) kimutatta, hogy a kamatkülönbözet-adó kötelezővé tétele esetén a pénzintézeti szektor 16,037 milliárd forintot fizetne, míg a megemelt társasági adó költségnövelő hatása mindössze 13,411 milliárdos ráfordítást jelentene.
A takarékszövetkezetek esetében a kamatkülönbözet-adó választása esetén az integrált takarékszövetkezetek 1,376 milliárd forintot fizettek volna az idei első félévi teljesítményük után, míg a megemelt adóteher mindössze 438 milliós többletterhet jelentett volna.
Az OTSZ számításainak némiképp ellentmond, hogy az előzetes tervek szerint előfordulhat, hogy egyedül az OTP Bank választja majd az alternatív bankadó-lehetőségek közül a 6 százalékos kamatkülönbözet-adót, míg a többiek a plusz 8 százalékos társasági nyereségadó mellett teszik le a voksukat.
A Napi Gazdaság 15 pénzintézetet, illetve az OTSZ képviselőit kérte fel arra, hogy válaszoljanak: előzetes felméréseik szerint melyik megoldás lesz kedvezőbb számukra. A kérdés négy pénzintézetnél (Erste, HVB, ING, Volksbank) nyitott, vagy legalábbis egyelőre nem kívánják kommunikálni, hogy mi mellett döntenek. A Budapest Bank, a Cetelem, a CIB, az IC Bank, az IEB, a KDB Bank, a K&H, az MFB, a Raiffeisen Bank és az OTSZ tagszövetkezetei majdnem biztosan a magasabb társasági adót választják majd.
