A lakossági konjunktúra-index értéke 2004 negyedik negyedévében 41,3 százalék. A bizalmi index a harmadik negyedévhez képest 0,4 százalékponttal nőtt, s 4,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A bizalmi index részmutatóinak többsége lényegében változatlan, a háztartások anyagi helyzetének, az ország gazdasági állapotának és az inflációnak a következő egy évre becsült mutatója 0,9-1,7 százalékponttal tér el az elmúlt negyedévitől.
A háztartások helyzetének megítélése
A mintában szereplő háztartások 58 százaléka anyagi helyzetét közepesnek, egyötöde rossznak, s további 4 százaléka nagyon rossznak ítéli. Jónak 18 százalék tartja háztartásának anyagi helyzetét, nagyon jónak pedig mindössze 1 százalék. A válaszok megoszlása az elmúlt évben alig változott. A háztartások a közepesnél némileg rosszabbnak tartják anyagi helyzetüket, ami – egy nullától százig terjedő skálán – 48 pontos átlagértékben fejeződik ki. Ez gyakorlatilag megfelel az elmúlt egy évi értéknek.
Pozitívabb várakozásokkal fordulnak a kérdezettek a jövő felé, mint ahogy az elmúlt egy évüket látták. A vélekedések átlaga jelenleg 45 pont. Ez meghaladja az idén tavasszal mért, valamint az azzal megegyező tavaly novemberi és szeptemberi értékeket.
A 2004-es év első felében – mérsékelt, de egyértelműen – kedvező változásoknak lehettünk tanúi, augusztusra ezek a tendenciák megtorpanni látszottak. Azóta pedig alig történt említésre méltó változás.
Az ország gazdasági helyzetének megítélése
A megkérdezettek fele úgy látja, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban. 31 százalék kisebb, 20 százalék viszont jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Javulást összesen 14 százalék vél felfedezni az ország helyzetében. Igaz, többnyire ők is csak kismértékű pozitív változást látnak. Háromtizedük úgy látja, nem történt említésre méltó változás Magyarország gazdasági helyzetében.
A makrogazdasági helyzet elmúlt évi változásának értékelésére ez alkalommal 35 pontos átlagérték adódik, ami éppen az augusztusi és a júniusi felmérés átlagának felel meg. Tavasszal viszont sokkal alacsonyabb, 28 pontos átlagértéket mértünk, ami valószínűleg az egész felméréssorozat mélypontját jelentette.
A jövő megítélésében lényegesen optimistábbak a háztartások, mint a múlt értékelésében. A válaszadók háromtizede kedvező prognózist adott, míg 29 százalékuk csak kisebb mértékű javulást jelez. A válaszadók 35 százaléka úgy látja, rosszabb helyzetben lesz az ország gazdasága 2005. novemberében.
A háztartások legnagyobb csoportja, közel háromtizede úgy látja, hogy az ország gazdasági helyzete folyamatosan romlik: azaz az elmúlt egy évben romlott, és jövőre a mostaninál is rosszabb lesz. Augusztusban ugyanennyien vélekedtek ehhez hasonlóan, az egyes véleménycsoportok relatív nagysága gyakorlatilag nem változott az elmúlt három hónap során.
Továbbra is egyértelmű összefüggés van egyrészt a háztartás és az ország helyzetében bekövetkezett, másrészt a háztartás helyzetére és az ország gazdasági helyzetére vonatkozó várakozások között.
A munkanélküliségi ráta alakulásáról szóló becslések a gazdasági félelmek erősödését tükrözik. A válaszadók fele növekvő mértékű munkanélküliségre, míg a munkanélküliek számának csökkenésére csak 17 százalékuk számít. A kérdezettek egyharmada valószínűsíti a munkanélküliek számának kis mértékű, s további 17 százalékuk számuk lényeges növekedését. Sokkal kevesebben vannak azok, akik a munkanélküliek számának jelentős (2 százalék) vagy kisebb mértékű (15 százalék) csökkenésében bíznak. A kérdezettek egynegyede pedig úgy véli, nem történik érdemi változás e tekintetben a következő évben.
Az inflációs várakozások, a jövő évi munkanélküliségi ráta és az ország várható gazdasági helyzetének megítélése továbbra is összefügg egymással. Azaz, akik javuló gazdasági helyzetben reménykednek, azok optimistábbak a munkanélküliség és az infláció alakulását tekintve, illetve fordítva.
Megtakarítási lehetőség
A magyar háztartások közepesnek érzett anyag helyzetére jellemző, hogy abszolút többségük nem tud megtakarítani. A kérdezettek fele állítja, hogy éppen csak megél jövedelméből. Minimális mértékű megtakarításra 26 százalékuknak nyílik lehetősége, míg jelentős megtakarítási potenciál mindössze 1 százalékra jellemző. A lakosság 15 százaléka tartalékait éli fel, és további 5 százalék már elindult az eladósodás útján. A megtakarítási lehetőség az utóbbi negyedévben valamelyest javult, a pontszám 49-ről 51-re emelkedett.
Az ingatlanvásárlással kapcsolatos terveket fontolgatók aránya nem változott lényegesen a legutóbbi felmérés óta. Önálló lakás vásárlását a megkérdezettek 2 százaléka tervezi, házvásárlásban 3 százalék gondolkodik. Üdülő ingatlan vásárlását még 1 százalék sem tervezi. Saját vállalkozás indítását a kérdezettek 3 százaléka említette, míg már meglévő vállalkozásának fejlesztését a kérdezettek 9 százaléka tervezi.
Hitelfelvételi tervek
A nagyobb kiadással járó tervek megvalósításához az ilyen terveket fontolgató háztartások egyötöde szándékozik hitelt felvenni. A hitelfelvételt tervezők aránya a magyar háztartásokra vetítve 15 százalék. Az összes potenciális hitelfelvevő 45 százaléka ház- vagy lakásfelújítás céljából szeretne kölcsönhöz jutni. További 5 százalék önálló házat vásárolna a hitelből, míg 9 százalék lakásvásárlását akarja így megkönnyíteni. 18 százalék személygépkocsi, 25 százalék tartós fogyasztási cikk vásárlásához venne fel hitelt. A hitel felvételét tervező háztartások 14 százaléka gyermek iskoláztatására használná fel a pénzt.
A hitelfelvétel leggyakoribb indoka tehát a ház- vagy lakásfelújítás, legerősebb motivációja pedig a lakóingatlan-vásárlás.
