Az olasz mezőgazdasági tárca mindent megtesz a Tocai borokat előállító friuli termelők megoltalmazása érdekében – jelentette ki Giovanni Alemanno miniszter. Az olasz illetékesek ennek jegyében
folytatják a tárgyalásokat a magyar kormánnyal.
A kijelentésre az után került sor, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoka, Francis Geoffrey Jacobs csütörtökön azt indítványozta: a bíróság ismerje el érvényesnek a Tokaji-Tocai ügyben évekkel ezelőtt kötött olasz-magyar megállapodást. E szerint 2007 márciusától várhatóan nem lesz szabad használni az olasz boroknál a Tocai elnevezést, mivel az nem a termelő régióra, hanem egy bizonyos szőlőfajtára utal.
|
Az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságára nézve természetesen nem kötelező érvényű a főtanácsosi vélemény, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróság általában e vélemény alapján foglal állást. Éppen ezért az olasz szaktárca törekvése a Tocai megvédésére, ha nem is reménytelen, de viszonylag kicsi az esélye annak, hogy az olasz termelők győznek a vitában.
A főtanácsos szerint a névhasználat tiltását az Európai Közösség és Magyarország között létrejött 1993-as megállapodásból lehet levezetni. Az egyezség, földrajzi utalásnak minősítve, védelmet biztosít a Tokaji névnek. Az ennek alapján született törvény 2007. márciusi hatállyal megtiltja, hogy a tokaji termelőkön kívül más is használja ezt a nevet. Ezért az olaszok Tocai bora sem jogosult a névhasználatra.
Az előzmények ismeretében érthető, hogy Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese üdvözölte a főtanácsos állásfoglalását. Mint mondta, a Tokaji az egyetlen olyan magyar termék, amely nemzetközileg elismert és világhírű. Véleménye szerint, ha a bíróság igazat adna az olaszoknak, az megtévesztené a fogyasztókat, és tönkretenné a márkanevet. Arra is emlékeztetett egyébként a főtitkárhelyettes, hogy az olaszok esetleges győzelme veszélyes precedenst teremthetne, hiszen az amerikaiak és az ausztrálok is folyamodtak már a név használatának jogáért.
|
Egészen más a helyzet a szlovákiai tokajit illetően, hiszen Nagytoronyát (Velká Trna) és Szőllőskét (Vinicky) még az 1908-as magyar bortörvény ismerte el Tokaj-hegyalja integráns részének. A vita itt nem is a névhasználat jogosságáról szól, egyértelmű ugyanis, hogy földrajzi megjelölésről van szó.
Kérdéses azonban a művelésbe vonható terület nagysága, illetőleg az adott területen elérhető termés mennyisége és az ebből előállítható bor minősége. A magyar álláspont szerint Szlovákia a magyar terület egytizedének megfelelő 565 hektáron termelhet tokajit, míg egy szlovák kormányrendelet ezt a területet 908 hektárban állapítja meg.
Vita tárgya továbbá a magyar tokajitól eltérő minőségű szlovák tokaji borok elismerése. Épp ezért a márka védelmében a magyar fél el kívánja érni a kétputtonyos szlovák tokaji előállításának beszüntetését.
A magyar-szlovák vitában egyelőre nem született eredmény. Pedig az Európai Unió sürgeti a megegyezést, mert az EU bizottságának eredetvédelmet szabályozó rendeletéhez a tokajira vonatkozó egyezség is szükséges.
Az olaszok az Európai Bizottsághoz fordulnak
Az olasz mezőgazdasági minisztériumnak a Velence környéki Tocait termelők érdekeinek védelmére tervezett lépéseiről egyelőre keveset tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy a tárca jogászokat bízott meg a lehetséges válaszlépések kidolgozásával. Továbbá az is bizonyos, hogy a jogi lépések mellett az Európai Bizottsághoz fordulnak: felhívják a figyelmet az EU miniszteri tanácsa 2002 decemberében hozott döntéseének megfelelő alkalmazására, amely a bizottságot bízza meg a termelők megfelelő érdekvédelmével.
Emellett az olasz mezőgazdasági miniszter folytatni kívánja az egyeztető tárgyalásokat a magyar kormánnyal az összes számba vehető, lehetséges együttműködés kialakítása érdekében. A hivatalos megfogalmazás szerint azzal a céllal, hogy előmozdítsák a két különböző termék, a friuli Tocai és a magyar Tokaji előállítását.
