Járai Zsigmond a Figyelő e heti számának adott interjújában úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi kamatszint összhangban van a makrogazdaság megítélésével, ugyanis véleménye szerint a gazdaságban hatalmas feszültségek halmozódtak fel. Az MNB elnöke szerint az ország jelenleg fenntarthatatlan növekedési pályán halad, és „egy ideje már csak az tart bennünket a felszínen, hogy az unió tagja vagyunk”. A viszonylag magas, 3,5-4,0 százalék körüli növekedés az adósság növekedésével és egyensúlytalansággal jár együtt. Járai a jegybankot ért kritikákra úgy reagált, hogy véleménye szerint ezt a pályát nem a monetáris politikának kell megváltoztatnia. Viszont minél gyorsabban történik meg a váltás, annál rugalmasabban tud alkalmazkodni a monetáris politika.
„Azért szigorú a monetáris politika, mert túl laza a fiskális politika, s amíg az utóbbi nem válik fegyelmezettebbé, addig mi sem lazíthatunk. Ezt a törvények sem engedik meg, de nekem szakmailag is az a meggyőződésem, hogy a gazdaság számára az alacsony infláció biztosítja az optimális növekedési feltételeket” – fogalmaz a jegybank elnöke.
Járai arra a kérdésre, hogy a monetáris tanács létszámának várható megnövelésével módosul-e a jegybank monetáris politikája, így válaszolt: „a monetáris tanács jelenlegi kilenc tagja közül senki sem érvel a magasabb infláció, illetve az óvatos változtatások politikájának feladása mellett, és nem hinném, hogy négy új tag bekapcsolódása nagymértékben megváltoztatná a monetáris politikát.” Az MNB elnökének véleménye szerint e kilenc emberből aligha tudnak az újak annyi tagot maguk mellé állítani, hogy többségbe kerüljenek, ha esetleg azzal az utasítással érkeznének a monetáris tanácsba, hogy számottevő mértékű kamatcsökkentést kell végrehajtani.
Mi a kedvező árfolyam?
Járai Zsigmond úgy látja, hogy bár sokan szeretnék, ha az alacsony árfolyam kialakításával növelnék a cégek versenyképességét, ez hosszú távon nem működik. Az így szerezhető előny ugyanis véleménye szerint elvész az infláció automatikus megnövekedésének köszönhetően, a gazdaság pedig elkényelmesedik és lecsúszik. „Egyébként is az a meggyőződésem, hogy nem fizetünk magas árat az alacsony inflációért: az export növekszik, a gazdasági szerkezet átalakulóban van. A jelenleginél jóval nagyobb áldozatokat követelne tőlünk a magas infláció” – fogalmaz a Figyelőnek adott interjúban.
Mi változik?
„Látok kedvező változásokat 2002-höz és 2003-hoz képest, az idei béremelkedés például nem olyan magas, mint a korábbiak voltak, de sajnos nem is olyan alacsony, mint a tervezett” – fejti ki véleményét Járai. Az MNB elnöke szerint a költségvetés is szigorúbbá vált, ám ez a pálya és ez a büdzsé még mindig elfogadhatatlan a gazdaság számára, a kiigazítás messze elmarad a szükségestől és a tervezettől egyaránt.
Járai negatív forgatókönyvet is felvázolt: eszerint a piac nem fogadja el a folyó fizetési mérleg 9 százalékos hiányát, valamint az 5-6 százalékos államháztartási deficitet, ezért egyfajta automatikus piaci korrekció, forintleértékelődés következhet be. Ez ellen a jegybank egy darabig küzdeni fog, de eszközeik korlátozottak. Egy esetleges komolyabb leértékelődés az infláció növekedését vonhatja maga után, azaz a kiigazítás költségét a gazdaság és a társadalom lenne kénytelen viselni. Az optimista variáns szerint – vélekedik Járai – a kormány változtat a gazdaságpolitikán – fenntartható költségvetési és jövedelempolitika kidolgozásával. Ha a piac elfogadná az új helyzetet, akkor akár alacsonyabb kamat és gyengébb árfolyam mellett is mérséklődhetne az infláció.
Euróbevezetés
Járai szerint ha megtörténnek a szükséges korrekciók, akkor a 2010-es euróövezeti tagságnak lehet realitása, hiszen Magyarország sincs ma ma messzebb a közös uniós valutától, mint Görögország, Spanyolország vagy Portugália volt öt évvel ez euró bevezetése előtt. „Más szemszögből viszont azt látom, hogy az elmúlt években inkább távolabb kerültünk az euró bevezetésétől” – fűzi hozzá.
Az MNB elnöke nem tart attól, hogy a közeljövőben spekulációs támadás indulhat a forint ellen. „A piac bízik bennünk, hiszi, hogy fegyelmezettebb lesz a magyar gazdaságpolitika, és az ország az euró felé konvergál. Akkor indulhat újabb támadás a forint ellen, ha nyilvánvalóvá válna, hogy a 2010-es euró-bevezetés lehetetlen.”
Az interjú teljes terjedelmében a Figyelő december 23-án megjelent számában olvasható.
