Korábban már a Vodafone, a Deutsche Telekom, az osztrák Mobilkom valamint közelebbről nem megnevezett külföldi befektetők jelezték érdeklődésüket.
Megfigyelők szerint a magánosítást nehezítheti, hogy a cég tulajdonviszonyai nem teljesen tisztázottak. A kormány még a nyáron fogadta el a Mobtel tulajdonosi szerkezetét vizsgáló kormánybizottság jelentését, amely megállapította, hogy az állam a szerbiai postaforgalmi vállalat (PTT) révén 58,76 százalékos tulajdonnal bír a vállalatban, míg a BK vállalatbirodalomhoz tartozó moszkvai székhelyű BK Treid vállalat tulajdona 41,24 százalékos.
A tulajdonjogi vita gyakorlatilag a rendszerváltás után kezdődött, miután az új hatalom túl akart adni az állami részesedésen, de kisebbségi tulajdona miatt ez akadályokban ütközött. Az állam azt állítja, hogy a BK csoport nem a tulajdonjognak megfelelő összeggel járult hozzá a Mobtel megalapításához, s 67 millió dollár helyett, csak 47 millió dollárt fizetett ki, vagyis a PTT részesedése a valóságban nagyobb az alapítói okiratokban szereplő összegnél.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
