Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerően szólt az aláírók kompromisszumkészségéről, amely a hosszú egyeztetés, a nagy viták ellenére lehetővé tette a megegyezést. A közszférában nyolc éve nem volt példa arra, hogy a három érdekegyeztető partner egyaránt vállalja a bérmegállapodás feltételeit – jegyezte meg a miniszterelnök. A jövő évre szóló megállapodás egyebek között a közalkalmazottaknál lehetővé teszi, hogy az illetménytáblában, tehát garantált módon január elsejétől átlagosan 7,5 százalékkal, majd szeptember 1-jétől további 4,5 százalékkal emelkedjen a kereset.
A miniszterelnök külön is kiemelte Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerepét, aki szüntelenül újabb és újabb megoldásokat vetett fel a szociális partnereknek a megegyezés érdekében.
Szabó Endre a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, a szakszervezeti oldal szóvivője is kiemelte Csizmár Gábor szerepét a megegyezés létrehozásában. A szakszervezeti vezető szerint az a tény, hogy 8 év után sikerült országos bérmegállapodást kötni a közszférában, a múlt kritikája is lehetne, de ő inkább a jövőbeli jobb együttműködés lehetőségeként értelmezi. Hangsúlyozta, hogy sokat engedtek, de „végül a versenyszférához hasonló 6 százalékos bruttó keresetemelést, az szja szabályok változását is számítva 3,5-3,7 százalékos reálbérjavulást biztosít a megállapodás”. Jelentős eredmény, hogy a keresetemelés nagyobb részét az illetménytábla törvényileg garantálja, s nem járhatnak úgy, mint idén, amikor csak ígéretük volt a 6 százalékos keresetemelésre. A szakszervezeti vezető hozátette, hogy a közalkalmazottaknál is lehetővé válik jövőre, hogy állami készfizető kezességgel vegyenek fel hitelt lakásvásárlásnál.
Csabai Lászlóné az önkormányzati oldal szóvivője kijelentette: amit vállaltak, az nem egy önkormányzatnál erőn felüli teljesítést követel. Olyan szervezési intézkedések is lehetségesek, amelyek konfliktusokhoz vezetnek – jegyezte meg. Az önkormányzati pozíciók számottevően javultak a tárgyalások során, de az önkormányzati oldal több szereplője szerint nem eléggé. Mint mondta, ennek ellenére belementek a megállapodásba. Ennek fő oka, hogy a közszolgálat modernizációjához nyugalom szükséges. Ha pedig ennek a nyugalomnak ez a megállapodás az ára, akkor ezt vállalniuk kellett – húzta alá az önkormányzati oldal szóvivője.
Toller László az önkormányzati oldal részéről ehhez még hozzátette: az egyezség aláírásának hétfői kudarca után, az OKÉT hivatalos ülését követően még tovább egyeztettek, keresték a lehetséges megoldást. Ennek során olyan további garanciákat kaptak, amely bizonyos segítséget ad a kötelező kifizetések miatt nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatoknak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy vállalták az egyezség aláírását. A jövő évre szóló megállapodás egyebek között a közalkalmazottaknál lehetővé teszi, hogy az illetménytáblában, tehát garantált módon január elsejétől átlagosan 7,5 százalékkal, majd szeptember 1-jétől további 4,5 százalékkal emelkedjen a kereset.
Hétfőn este úgy tűnt, meghiúsul a megállapodás aláírása, de az OKÉT hivatalos ülése után még további egyeztetésekre került sor. Az ünnepélyes aláírásra akkor összegyűlt a Parlamentben a testület, de az önkormányzati oldal képviseletében Csabai Lászlóné szóvivő bejelentette: valamennyi, a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre vonatkozó keresetemelési elemet készek vállalni, kivétel a közalkalmazottaknál szeptembertől esedékes plusz 4,5 százalékos további illetményemelés.
