Az év végéig elkészül a kormányzat városi közlekedéspolitikai koncepciója, amit hamarosan a társadalmi és szakmai vitára is bocsátanak. A koncepció a fenntartható városi mobilitás érdekében fő prioritásként fogalmazza meg a tömegközlekedés előnyét az egyéni gépjármű-közlekedéssel szemben. Ezzel már egy, a nyáron elkészített tervezetben is foglalkoztak: a nagyobb városok túlterhelt belső területein forgalomcsillapítási intézkedésekkel, restriktív parkolásszabályozással, az útfelszíni parkolóhelyek csökkentésével és hosszabb távon úthasználatidíj-rendszer alkalmazásával tudatosan mérsékelnék a személygépkocsi-forgalmat, az avval járó torlódást és környezetszennyezést .– értesült a Világgazdaság
A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy hosszabb távon a londonihoz hasonló útdíjat vezetnének be Budapesten. Ehhez azonban előbb el kell készülnie a közúti infrastruktúra jelentősebb fejlesztésének, hiszen sok gépkocsi azért megy át a belvároson, mert nincs alternatív útvonala. Azaz az útdíjat akkor vezetnék be, ha megépül az M0-ás keleti szektora, valamint északi Duna-hídja, és további két fővárosi terv is megvalósul: a Körvasútnál a Munkás körút, beleértve az aquincumi Duna-hidat, valamint egy külsőbb körút.
A tervezetben azonban az útdíj egyelőre csak az ajánlható intézkedései között szerepel, s a bevételéből a tömegközlekedés finanszírozási hiányát enyhíthetnék. Városi útdíj nemcsak Londonban létezik, hanem Oslóban és Norvégia más városaiban, valamint Szingapúrban is – írja a fővárosi portál. Magyarországon Pécsett, a történelmi belvárosban, továbbá Budapesten a várnegyedben és a Margitszigeten, mint érzékeny városi területeken a forgalomcsillapítás és a parkolási rendszer már ma is kvázi behajtási díjjal működik.
A koncepció azzal is foglalkozik, hogy a közlekedési tarifák a városokban is legyenek hosszabb távon a teljesítményarányosak, a tarifa is tegye vonzóvá a tömegközlekedést a személyautóval szemben, legyen megfizethető azok számára is, akik csak közforgalmú közlekedési eszközzel tudnak utazni. A közforgalmú helyi és környéki személyközlekedés összehangolására a fővárosban és környékén a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) megalakítása, majd további nagyobb városokban és vonzáskörzeteikben is közlekedési szövetségek létrehozása szükséges.
