A vállalatok egyre növekvő svájci frank alapú hitelfelvétele következtében egyre több cég rendelkezik fedezetlen devizapozícióval és vállal árfolyam-kockázatot, ami pedig a pénzügyi rendszer sérülékenységét eredményezheti. A háztartások új hiteleinek felvétele egyre nagyobb mértékben devizában történik, bár kétségtelen, hogy a lakástámogatási rendszer szigorodása következtében az eladósodás növekedési üteme csökkent.
2004 legfontosabb fejleménye a pénzügyi stabilitás szempontjából a banki deviza alapú hitelezés gyors térnyerése – szögezi le a jelentés. A legtöbb bank piacra lépett széles ügyfélkörnek nyújtható deviza alapú termékkel, s a jövőben is a deviza alapú termékek terjedése valószínűsíthető. Ennek viszont az a következménye, hogy folyamatosan nő a háztartási szektor érzékenysége a külső sokkokra. A deviza alapú termékek növekvő térnyerése kétféle módon, a negatív tapasztalatok, a bankok és ügyfelek kockázati tudatosságának növekedésével, illetve a hosszú távú forinthozamok mérséklődésével csökkenhet.
2004-ben romlott a vállalati hitelportfolió minősége, emelkedett a nem teljesítők aránya, aminek egyfelől belső konjunkturális oka van, másfelől a magasabb kamatterhek miatti likviditási problémákra vezethető vissza. A háztartások esetében a helyzet a rendszer stabilitása szempontjából nem hordoz számottevő kockázatot, de valószínűsíthető a portfolió romlása – áll a jelentésben.
2004-ben tovább növekedett a bankok likviditási kockázata, a gyors növekedési hiteldinamikát nem tudta követni a betétállomány hasonló ütemű bővülése. A külföldi forrásokhoz elsősorban jelzáloglevelek és anyabanki tulajdonosi hitelek formájában jutottak hozzá a bankok.
Aggodalomra adhat okot, hogy számottevően megnőtt a bankok függősége külföldi tulajdonosaiktól, aminek egyrészt a növekedéshez szükséges tőkefeltételek biztosítása, másrészt a likviditás biztosításának anyabanki hiteleken keresztül történő támogatása az oka. A függőség következtében pedig megnő a tulajdonosok országaiban bekövetkező, esetleges sokkoknak való kitettség – hangzik a jegybank következtetése. A háztartások magasabb eladósodási szintje pedig a háztartások sérülékenységét fokozza, fizetési problémákat, nemzetgazdasági szinten pedig a lakossági kereslet jelentős csökkenését eredményezheti.
