Az ellenőrzött 936 munkáltató 45 százalékánál tártak fel szabálytalanságot a felügyelők a munkaidőkeret szabályainak betartását vizsgáló november 29-30-i akcióellenőrzésen – közölte Szárazné dr. Zara Andrea, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) főosztályvezetője pénteken sajtótájékoztatón Budapesten. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók, akik szakképzett munkaügyi háttérrel rendelkeznek többnyire jól használják ki a munkaidőkeret adta lehetőségeket, ugyanakkor a kisvállalkozások kevésbé ismerik az erre vonatkozó szabályokat.
A leggyakoribb szabálytalanság, hogy a munkáltató a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját nem közli írásban a munkavállalóval. Ennek hiányában a munkavállaló nem tudja megállapítani, hogy az adott héten végzett 48 órát meghaladó mértékű munkavégzés rendes vagy rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, és az ellentételezés ennek megfelelően történt-e.
Az ellenőrzésbe bevont munkavállalók száma 20 770 volt, 16 százalékukat érintette a munkáltató szabályszegése. A főosztályvezető elmondta, hogy a munkaidőkeret mértékén felül végzett munkát 39 munkáltató 191 munkavállalóra nézve rosszul ellentételezte. Az akcióellenőrzés tárgykörén kívüli jogsértések közül 56 munkavállaló munkaszerződés nélküli foglalkoztatását tárták fel, továbbá 58 külföldi engedély nélküli foglalkoztatására derült fény, 159 munkavállaló pedig nem kapott a jogszabályoknak megfelelő bérjegyzéket.
A kétnapos akcióellenőrzés elrendelésére azért került sor, mert a munkáltatók leggyakrabban a munkaidő és a pihenőidő szabályait szegik meg, aminek egyik oka a munkaidőkeret szabályainak nem megfelelő alkalmazása.
Elhangzott, az akcióellenőrzés célja annak felmérése volt, hogy a munkáltatók milyen mértékben ismerik és alkalmazzák a munkaidőkeret lehetőségeit. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkaidő a napi munkaidő tartamának alapul vételével egyenlőtlenül is beosztható.
Az akcióellenőrzés során a felügyelők a szabálytalanság megszüntetésére kötelező 272 határozatot hoztak. Szabálysértési bírsághatározatot 86 esetben hoztak. A szabálysértési bírságok összege meghaladta az egymillió forintot. A felügyelők 203 munkaügyi bírsághatározatot hoztak, és a munkaügyi bírság összege meghaladta a 36 millió forintot.
