Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke rámutatott, az idén nincs kereslet a korábban keresett kiváló minőségű magyar méz iránt, amely eddig a világ mézforgalmának egy százalékát, az EU mézforgalmának 10 százalékát tette ki.
December elején az idei méz 70 százaléka még eladatlan. Ennek oka, hogy az EU élelmiszerkönyvének mézre vonatkozó fejeztében kedvezőtlen szabályok vannak – mondta Bross Péter. Az EU mézellátását nem fedezi az uniós méhészek termelése. Az EU-ban évente 360 ezer tonna méz fogy, ennek felét állítják elő a tagországok méhészei. A kiszerelők importmézre alapozzák az uniós fogyasztók ellátását, amelynek minősége esetenként kifogásolható. Példaként említette, hogy az EU-ban vásárolt akácméz laboratóriumi vizsgálatakor kiderült, hogy 30 százalékban Dél-Amerikából származó virágport tartalmaz.
Az elnök szerint nincs szabályozva az exportőr országok élelmiszer-biztonsági háttere és hiányzik a méz mint termék szigorú meghatározása. Az egyesület el akarja érni, hogy az EU méz irányelvét megváltoztassák úgy, hogy a gyengébb minőségű, természetes értékeit jelentős részben elvesztett mézeket csak másod- és harmadosztályúként lehessen forgalomba hozni. Legyen kötelező feltüntetni a származási országot az üvegeken. Legyen tilos a különböző országokból származó mézeket összekeverni, illetve ne lehessen a fajtamézekbe olcsó mézeket belekeverni.
Az egyesület szerint szigorítani kellene a mézre vonatkozó normát, hogy a megtermelt méz értékeit a csomagolóipar ne ronthassa le. Az egyesület szeretné elérni, hogy az EU ne csak a saját piacán ellenőrizze a méztermelés, csomagolás, kereskedelem körülményeit, hanem közvetlenül vizsgálja az importmézek termelésének egész folyamatát is.
Még az idén a Parlament elé kerülhet az mézkérdés
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón az egyeztetést kezdeményező Fülöp István független országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum országgyűlési csoport tagja elmondta: a méhészet válsága nemcsak Magyarország gondja, hanem az Európai Unió problémája is.
A képviselő elmondta: első lépéseként parlamenti határozatot szeretnének elfogadtatni, amelyben a kormányzatot felkérik arra, hogy a méhészek és a fogyasztók érdekeit képviselve Brüsszelben jelenítse meg a problémát.
Lengyel Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága alelnöke (Fidesz) elmondta, az országgyűlési határozati javaslatot még az idén a parlament téli szünete előtt a Ház elé beterjesztik, és jövő tavaszra megszülethet a döntés.
Tiltakozás Brüsszelben
Hétfőn több mint félszáz magyar méhész vonult fel Brüsszelben az uniós mézpolitika ellen tiltakozva, amely a nyáron lehetővé tette az általuk silánynak tartott olcsó kínai méz behozatalát.
A Népszabadság brüsszeli forrása elárulta, hogy az Európai Bizottságnak nincs jogalapja, hogy fellépjen a kínai termék ellen, ugyanis az unió fogyasztóvédelmi főigazgatósága megállapította, hogy a kínai mézzel szembeni korábbi fenntartások már nem állják meg a helyüket. A brüsszeli döntés összesen 600 ezer méhészettel foglalkozó európai családot érint, amelyből 16 ezren dolgoznak Magyarországon.
