Az Ecostat közleménye szerint a kis- és középvállalati konjunktúra-indexe 2004 novemberében 47,9 százalék. A hazai vállalatok üzleti várakozásainak tendenciája az augusztusi és a novemberi bizalomvesztés miatt mérséklődött, a trendvonal emelkedésének üteme és iránya viszont változatlanul a szektor rövid távú optimizmusát tükrözi. Az index novemberi csökkenésében a külgazdasági folyamatok várható változása és a jövő évi költségvetés vitájában tapasztalható bizonytalanság játszik szerepet.
A jelenleg ismert gazdasági teljesítményadatok és nemzetközi elemzői előrejelzések alapján a világgazdasági konjunktúra 2004 második negyedévében elérte csúcspontját, ezt követően a növekedés fokozatosan, mérsékelt ütemben csökken.
2004-ben Magyarországon a külső gazdaság élénkülésének pozitív hatása, az áruexport és a rendelésállomány bővülése alapján a GDP növekedése folytatódhat, elérheti a 3,9-4,0 százalékot. A növekedésben korábban meghatározó lakossági fogyasztás bővülésének üteme lassan mérséklődik. A reálbérek csökkenésének hatása fékezi a fogyasztási cikk import növekedését. A hazai gazdaság pénzügyi egyensúlya a vártnál lassabban javul, az utóbbi hónapok eredményei mérsékelten kedvezőek.
Az Ecostat novemberi „TOP-100 konjunktúra-indexe” 52 százalék, az előző havi értéknél 2 százalékponttal alacsonyabb. A konjunktúra-indexek tendenciája januártól emelkedő, a második félévben a növekedés mérsékeltebb és kiegyensúlyozottabb a korábbinál. A novemberi összesített bizalmi mutató a nagyvállalatok pozitív gazdasági várakozásainak szerény túlsúlyát, közepes derűlátást jelez.
A globális konjunktúra-ciklus kibontakozási szakaszában a hazai nagyvállalati kör versenyképességi szempontból jól vizsgázott. Sikeresen alkalmazkodott az élénkülő külső piacok elvárásaihoz, kivitelének dinamikus bővítésével hozzájárult a hazai gazdaság stabil export- és beruházásvezérelt növekedéséhez. A multinacionális vállalati kör teljesítménye és rövid távú gazdasági várakozása az utóbbi két-három évben szorosan követi a világgazdasági folyamatok alakulását.
2005-ben a környezeti feltételek többsége a hazai gazdaság fejlődési kilátásainak fokozatos gyengülését idézi elő. A külgazdasági növekedés lassulása kedvezőtlenül érinthetik a hazai export-dinamikát, a gazdálkodó szféra beruházási aktivitását, és ezen keresztül a reálgazdaság teljesítményét. Figyelemmel arra, hogy a globális konjunktúra mérséklődése időben elhúzódó és szerény mértékű lesz, Magyarországon jövőre is az ideivel egyező GDP növekedés várható. A fejlődés viszonylag magas ütemét a következő évben is beárnyékolja az államháztartás és a fizetési mérleg jelentős hiánya.
