India manapság nemcsak az olcsó, az informatikában magasan képzett és nagy jártasságot szerzett munkaerő hazája, hanem potenciális versenytárs is. Egyre nagyobb befektetőként van jelen az európai piacon. Indiai szemmel nézve Európa – vásárlóerejét tekintve – a második helyen áll a célpontok között. Az első helyet természetesen az Egyesült Államok foglalja el.
|
A globális IT-szolgáltatások növekedése még mindig számottevő, több mint 6 százalékos. Érdekes módon az indiai szakemberek úgy vélik, Ázsiában, amely európai szemmel nézve oly vonzó, magas ugyan a növekedési ráta, de a bázis még mindig alacsony. Annak is nagy súlya van, hogy az európai országok az utóbbi években jelentős munkaerő-piaci reformot hajtottak végre, magyarán kénytelenek voltak megnyitni határaikat a bevándorlók előtt. Emellett az is komoly vonzerő, hogy az európai piacon nagy értékű üzleteket lehet kötni, és szereplői egyre nyitottabban viszonyulnak a forrás- és eszközkihelyezéshez, vagyis nem idegenkednek attól, hogy a nem alapvető tevékenységhez tartozó területeket külső cégekre bízzák.
Az európai cégek, miután – éppen az ázsiai verseny hatására – kénytelen-kelletlen erőteljesen megnyirbálták a költségeiket, a korábbi intenzitás többszörösével fordulnak Ázsia felé, ahol sokkal nagyobb piacra, olcsó munkaerőre, európai szintű termelékenységre és minőségre számítanak. A Gartner előrejelzései szerint az európai tevékenység-kihelyezés 2007-ig nemcsak, hogy nem áll le, hanem három év alatt várhatóan 21 százalékról 31 százalékra növekszik. Elsősorban a német nyelvterület és a hagyományos partner Nagy-Britannia lesz aktív, de mögöttük megjelennek francia, skandináv és belga cégek is. Érdekes, hogy az előrejelzések szerint az informatikai outsourcingra leginkább a pénzügyi szolgáltatások és a gyártás területén látnak lehetőséget.
Komoly versenytársak
Az informatikai forráskihelyezés terén azonban komoly versenytársai akadtak Indiának: Kína, a Fülöp-szigetek és nem utolsósorban Oroszország. Új szereplők is megjelentek ezen a piacon: az egyre biztonságosabbnak számító Mexikó, és ide számítható Csehország és Magyarország is. India ugyanakkor ma már nemcsak fogad, hanem ad is, vagyis exportál IT-szolgáltatásokat. A teljes export 67,7 százalékát az Egyesült Államok piacain adják el, ezt követi Nyugat-Európa a maga 21,3 százalékos részesedésével, a harmadik helyen Latin-Amerika áll, majd a csendes-óceáni térség következik. Az utolsó Japán, ahol a teljes indiai szoftverexportnak mindössze 2 százaléka kel el.
A közelmúltban Magyarországon regionális központot létesítő Satyam a döntés előtt nemcsak Gartner adatait vette figyelembe, hanem felmérte a volt kelet-európai országok és Németország helyzetét is. Főleg arra volt kíváncsi, miként felelnek meg elvárásainak ezek a piacok. A

munkaerővel leginkább Németországban, Csehországban és Magyarországon volt elégedett, érdekes módon a nálunk minden területen fejlettebb Szlovénia gyakorlatilag az utolsó helyre került. Az infrastruktúra-megfelelés szempontjából természetesen Németország áll ismét az első helyen, míg a termelési háttér helyzetét az indiaiak Lengyelországban találták a legkevésbé megfelelőnek.
A helyzet tehát ideális ahhoz – mondták a Satyamnál, hogy befektessenek Magyarországon, ahol már nem csak az offshore jellegű vámkedvezményekre számítanak; inkább az úgynevezett near-shoring terén, vagyis közvetlenül a megrendelők közelében, az olcsóbb szomszédságban végzett tevékenységet akarják meghonosítani.

India outsourcing-nagyhatalom
Az indiai cégek már maguk is az outsourcing aktív művelői: nemcsak maguk kínálnak kellemes környezetet, hanem nagy ügyfeleik közelében is hasonlóakat keresnek. Előrejelzésük szerint Európában is egyre inkább növekszik majd a forráskihelyezés; a forgalom az idei 1,1 milliárd dollárról várhatóan 3,6 milliárd dollárra bővül. Ennek legnagyobb része, 78 százaléka áramlik majd India felé és 20 százalék marad Európán belül.
Növekszik az outsourcing tevékenység is: Nagy-Britannia cégeinek 67 százaléka veszi figyelembe Indiát potenciális célországként, és mindössze 27 százaléka néz várhatóan körbe Közép-Kelet Európában. Tizenhat százalékkal következik Afrika, míg Nyugat-Európa a maga 15 százalékával csak az utolsó helyen áll.
