A kutatók szerint a magyar gazdaság az EU-nál továbbra is 2 százalékponttal gyorsabban, az idén 4 százalékkal bővül, az új EU-tagok közül azonban egyike a leglassúbbaknak.
Az ipar termelése az I. félévi 10 százalék feletti ütem után a III. negyedévben csak 6 százalék alatti mértékben emelkedett. Jelentősen lassult – bár így is gyors – az ipari kivitel, amely az I. félév 20 százalék körüli üteméről a III. negyedévben 13 százalékra mérséklődött. A belföldi értékesítés visszaesése is érezhetőbbé vált, kilenc hónap alatt több mint 0,5 százalék volt. Legjobban a tartós fogyasztási cikkeket gyártó, majd a továbbfelhasználásra termelő ágazatok kivitele nőtt, s belföldön is ezek voltak a legsikeresebbek.
Az év egészében a GKI 8-9 százalék közötti ipari növekedési dinamikát vár. Erre a magas rendelésállomány és a gyorsan növekvő beruházási célú gépimport nyújt esélyt – teszik hozzá.
Az építőipar is gyorsan, bár szintén lassulva növekszik – állapítják meg. Szerződésállománya – főleg az útépítésekre vonatkozóké – szeptember végén 80 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
Háromnegyed év alatt a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal nőtt, ezen belül a versenyszférában 1,5 százalékkal. Az ipari létszám azonban összességében több mint 2 százalékkal csökkent, érdemben csak a gépiparban bővült. Jelentősen, 4, 9, illetve 12 százalékkal emelkedett viszont az építőiparban, a kereskedelemben és az ingatlanügyekben alkalmazottak száma. A költségvetési szektorban 1 százalékkal csökkent a foglalkoztatás. A nem teljes munkaidőben dolgozókat is figyelembe véve, az adatok kisebb növekedést illetve nagyobb visszaesést jeleznek – jegyzik meg.
Hozzáteszik: a foglalkoztatási helyzet összefügg a bérek alakulásával: kilenc hónap alatt a versenyszférában mintegy 9,5, a költségvetésiben csak 5 százalékkal emelkedett a bruttó fizetés. A nettó kereseteknél 8 illetve 5 százalék a bővülés, ami – a 7 százalékos fogyasztói árindex figyelembevételével – az üzleti szférában 1 százalékkal növekvő, a költségvetésiben 2 százalékkal csökkenő, átlagosan pedig stagnáló reálkereseteket jelent.
Az áremelkedés üteme októberben érezhetően tovább mérséklődött, decemberre 6 százalék körüli árindex várható – áll az előrejelzésben. A tovább csökkenő infláció, az erős forint és a javuló államháztartási pozíció hatására az év során további jegybanki kamatmérséklés valószínű, az év végére 9,5 százalék körüli alapkamat várható – teszik hozzá.
A kutatók megállapítják, hogy euróban számolva az export és az import azonos ütemben nő. A cserearányok – főleg az olaj, de más nyersanyagok magas ára miatt – mintegy 1 százalékkal romlanak, a magas olajár hatását azonban nagyrészt ellensúlyozza a rendkívül gyenge dollár. A külső hiány a GKI szerint hasonló lesz a tavalyihoz, így a GDP-hez viszonyított aránya csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe.
