Szófia kormányzati berkeiből kapott a minap szóbeli „rovót” a TriGránit, amely több százmillió eurós befektetésre készül Bulgáriában. A magyar céget újságírók megvesztegetésével vádolták, a vállalat szerint azonban csak a választási kampány érte el őket. Tegyük hozzá, nem ez az első eset, hogy magyar céget hírbe hoznak a Balkánon. Ez részben az ottani meglehetősen szövevényes gazdasági-politikai összefonódásokkal magyarázható, másfelől az is tény, hogy minden más térségnél erőteljesebb a magyar tőke jelenléte ebben a régióban.
|
Meglepetést keltett a napokban, amikor maga Nikolaj Vaszilev bolgár miniszterelnök-helyettes nyilatkozott a TriGránitról, mondván, a magyar cégnek át kell gondolnia bulgáriai terveit, miután botrányba keveredett. Az ügy előzménye, hogy a Trud című bolgár ellenzéki napilap hírül adta, hét bolgár újságírónak, akiket Katowicében és Budapesten látott vendégül, a TriGránit fejenként kétezer eurós napidíjat kívánt adni, amelyet ők visszautasítottak.
A vádakkal kapcsolatosan a magyar cég képviselői elmondták: a TriGránit Közép-Európa egyik legtekintélyesebb vállalata, melynek politikájával, kultúrájával kétes viselkedés, újságírók meg nem engedett eszközökkel történő befolyásolása nem fér össze, ilyen kísérletre ez alkalommal sem került sor. Szó sem volt semmilyen 2000 eurós napidíjról, csupán költségtérítésről, amely a repülőjegyek és a szállás árát is tartalmazta. Ez a cég szerint megfelel a nemzetközi gyakorlatnak.
A TriGránit szerint a botrány összefügg a választási kampánnyal, annál is inkább, mert a cég Szófia egyik stadionja helyére építené a 2007-es bolgár EU-csatlakozásra időzített Európa Városközpontot. A terveket azonban „társadalmi felháborodás” fogadta. Ennek keretében a bolgár köztársasági elnök is megszólalt, mégpedig a terv ellenzőit támogatva, ezért vélik úgy megfigyelők, hogy a Trud cikke a kormányzat ellen irányult. A bolgár miniszterelnök-helyettes pedig a támadást úgy próbálta kivédeni, hogy azt nyilatkozta: továbbra is üdvözli a nagybefektetők, köztük a TriGránit bulgáriai terveit, de csak akkor, ha azok átláthatók és társadalmi szempontból hasznosak.
|
Igazi vesszőfutást azonban az elmúlt évek során eddig egyedül a Matávnak kellett elszenvednie, mégpedig tavaly Macedóniában. Az ügyet a macedón A1 állami televízió riportja robbantotta ki, mely arról számolt be, hogy a Matáv tulajdonában lévő nemzeti telefontársaság, a Maktel igazgatótanácsának magyar tagjai olyan céget alapítottak, melyen keresztül nagy összegeket utaltak át a Makteltől a Matávnak is. Az A1 televízió a céget is megnevezte, mondván, a Matáv-tőkével Szkopjéban létrehozott Tele Macedonia az a cég, amelynek segítségével a Maktel és mobilszolgáltató leányvállalata, a Mobimak igazgatótanácsának magyar tagjai nagy összegeket vettek ki a Maktelből, majd részben továbbutalták a Matávnak Budapestre.
A macedón sajtóban megjelent minősítéseket a Matáv határozottan visszautasította. A magyar telefontársaság szerint a Maktel privatizációja során a vállalat többségi részét értékesítő macedón állam elvárása volt, hogy a befektetés segítse elő a Maktel felkészülését a nyílt piaci körülmények között való működésre, s a hatékony vállalatirányításhoz szükséges ismeretek átadása érdekében alapították a Maktel számára tanácsadói szolgáltatásokat nyújtó Tele Macedoniát.
A FigyelőNet szkopjei kormányközeli forrásokból szerzett értesülései szerint a Matáv tavalyi macedóniai vesszőfutása a tavalyelőtt ősszel tartott parlamenti választásokat követő kormányváltással függött össze. A korábbi „népnemzeti” koalíciót felváltó „szociáldemokrata” színezetű új kormány részéről érte a támadás a magyar céget. Ezt támasztja alá az is, hogy a sajtótámadás a macedón állami televízióból indult. A Matáv helyi vezetése ugyanis elkövette azt a hibát, hogy a helyi politikai elittel kialakított kapcsolatrendszerébe nem kalkulálta bele a kormányváltás lehetőségét. Ráadásul a fordulatot követően a magyar cég egyik macedóniai képviselője az új politikai vezetéssel szemben a helyi közvélemény szerint „lekezelő” hangot engedett meg magának. Tény továbbá, hogy a Matáv gyors személycserével orvosolta a konfliktust.
Üzleti foci-diplomácia
A kormányváltással összefüggő kommunikációs problémák, persze, a Balkán leghangsúlyosabb magyar tőkeexportőrét, a Molt is elérték. Tavaly decemberben a zágrábi kormányváltást követően a horvát INA olajtársaság privatizációjának felülvizsgálata került szóba. Ráadásul nem csupán a lapok szintjén, mert az új koalíció egyik minisztere is felvetette az ügyet. Ez kínosan érintette volna a magyar céget, miután alig néhány hónappal korábban kiélezett versenyben félmilliárd dollárért szerezte meg az INA 25 százalék és egy szavazatnyi részvénycsomagját.
Nos, a Mol, mondhatni „becsúszó szereléssel” oldotta meg a veszélyesen éleződő feszültséget. Mégpedig úgy, hogy sebtiben főszponzora lett a horvát labdarúgó szövetségnek. A focimániás horvátok reakcióját jól jelezte a zágrábi lapok megváltozott szóhasználata, a Mol ugyanis az „orosz kőolajipar törpe strómanjából” egyik napról a másikra a „magyar olajipar óriásává” vált.
