A magyar gazdaságpolitika legnagyobb problémája a külkereskedelmi és az államháztartási hiány kezelése, valamint a bizalmi deficit mellett a súlyos, 100 milliárd forintokban mérhető károkat okozó együttműködési, megértési deficit – véli Draskovics Tibor. A pénzügyminiszter a GKI Gazdaságkutató Rt. konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy a politikai, szakmai, gazdasági és szociális partnerek közötti kooperáció elhanyagolása százmilliárdos kárt okoz, és nem megfelelő kezelés esetén hosszú távon is fennmaradhat.
A gazdaságpolitikának ma tíz kihívásnak kell megfelelnie. A fenntartható növekedési pálya, az infláció mérséklésének, a bér- és szociális juttatások kihívásának problémája mellett az infrastrukturális beruházások területén létező óriási lemaradások mérséklésének, a nyugdíjreform költségvetési hatásának, a magas kamatszint kezelésének, az EU-csatlakozással járó változásoknak, a NATO-tagság követelményeinek való megfelelés, illetve az adócsökkentési nyomásnak való megfelelés problémáját is kezelnie kell.
Miután minden követelménynek a kívánt mértékben nem lehet megfelelni, a kormány azokat a területeket helyezi előtérbe, ahol egy költségvetési forint a többi kezelendő probléma szempontjából is a legnagyobb hatást fejti ki. Így mindenekelőtt az infrastrukturális fejlesztésekre, az EU-támogatások lehívásához elengedhetetlen költségvetési források megteremtésére, az adócsökkentésre helyezi a hangsúlyt.
Az államháztartás és a külső egyensúly hiánya, az együttműködési és a bizalmi deficit közül a pénzügyi szektor számára a legfontosabb a bizalom hiánya, ez tárgyiasul a forint árfolyamával kapcsolatos bizonytalanságban és a magas kamatszintben – állítja Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke. Szerinte ennek ellenére biztató tendenciák is felfedezhetők a magyar gazdaságban. Így az év végét már egy számjegyű alapkamattal ünnepelhetik a gazdaság szereplői, s Erdei 2005-ben további 2-3 százalékpont kamatcsökkenésre számít.
Devecz Miklós, a Flextronics Kft. stratégiai igazgatója szerint a gazdaságpolitika legnagyobb problémája a konszenzus és a körülhatárolható stratégia hiánya. A cégvezető szerint a gazdasági vezetés fél kijelölni a prioritásokat, s megnevezni azokat az ágazatokat, amelyek fejlesztése az uniós-csatlakozással átalakult helyzetben is sikerrel kecsegtethet. Merni kell alkalmazni a pozitív diszkrimináció eszközét olyan területeken, mint a biotechnológia, a környezetvédelem, a logisztika, a szoftware-fejlesztés, a turizmus és az üzleti szolgáltatások – véli Devecz.
A 21. század gazdasági sikertörténete Kína lesz – véli Devecz Miklós. Így ahhoz, hogy Magyarország ki tudja aknázni azt a földrajzi elhelyezkedéséből adódó lehetőséget, hogy Kína számára az EU kapuját jelenthesse, az első lépéseket most kell megtenni – tette hozzá.
Az idei évben a privatizáció eddigi történetének harmadik csúcsát érheti el, a tervek szerint a privatizációs bevételek és osztalékok meghaladják a 375 milliárd forintot – véli Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke. Így a még kiemelten fontos társaságok közül a Malévre ismételten pályázatot írnak ki, a Budapest Airport esetében úgy fogalmazott: nem tudja, mi lesz vele, de jelentős fejlesztések kellenek. Hozzátette: az MVM Rt. esetében a következő két évben nem kerül sor a privatizációra és hasonló a helyzet a postával is.
Farkas Ádám, a CIB Bank Rt. vezérigazgatója úgy vélte, hogy a hosszú távú export-versenyképesség szempontjából a forint árfolyam enyhén túlértékelt. Míg egy gyengébb árfolyam mellett nagyobb exportteljesítményt érhetne le a gazdaság.
Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója előadásában kifejtette: a monetáris kondíciók az elmúlt években nem voltak szigorúak és megerősítette, hogy a Monetáris Tanácsnak óvatosan kell haladnia a kamatpolitikában. Szerinte a magas kamatteher oka nem a jegybanki alapkamat szintje, hanem az eladósodottság jelentős növekedése.
