A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint a használatba vett lakások száma és jellemzői az előző negyedévekhez hasonlóan alakultak a harmadik negyedévben is, míg az új lakásépítési engedélyeknél az utolsó három hónapban 4 százalékos visszaesés következett be. A befejezett lakásépítések alakulását elsősorban a fővárosi építések nagy aránya, az értékesítésre szánt vállalkozói lakások, és ezzel együtt a többszintes, többlakásos építkezések további jelentős növekedése határozta meg.
A lakást építtetők körében a vállalkozások szerepe tovább növekszik. A használatba vett lakások 36 százalékát építtették vállalkozások, míg egy évvel korábban 28 százalékát. Ez alatt a természetes személyek lakásépítésének aránya 65 százalékról 59 százalékra esett vissza, s ugyancsak visszaesett az önkormányzati lakásépítés. A helyi önkormányzatok és a központi költségvetési szervek együtt alig több mint 400 lakást építtettek ebben az időszakban.
Az új bérlakások száma az előző évi felére csökkent (alig 300), ennek csak a 60 százaléka önkormányzati bérlakás, a többi magánbérlet. Értékesítésre 8 és félezer lakás épült, s ez 86 százalékkal több a tavalyinál.
Többszintes, többlakásos épületben 68 százalékkal több új lakás épült, s megduplázódott a lakóparki építkezések száma, mialatt a családi házas építkezések az átlagosnál kisebb mértékben (30 százalékkal) nőttek.
A lakásépítés fenti szerkezetéből következően növekedett a kislakások száma, Budapesten az új lakások fele, országos átlagban 29 százaléka 60 négyzetméternél kisebb, az új lakások átlagos alapterülete a tavalyi 98-ról 95 négyzetméterre csökkent. A kivitelezés legnagyobb részét építőipari vállalkozások végezték, lakossági házilagos kivitelezéssel a lakások alig egyharmada (31 százaléka) épült.
Minden megyében és minden településtípusra jellemző a lakásépítés növekedése; leginkább a fővárosban (81 százalékkal), s legkevésbé a nem megyei jogú városokban (31 százalékkal) nőtt az új lakások száma.
A kiadott új lakásépítési engedélyek adatai alapján már csak a nagyvárosokban folytatódik az építési lendület, a községekben és a nem megyei jogú városokban 4-5 százalékkal kevesebb új lakás építésére adtak engedélyt, mint az előző év hasonló időszakában. A jövőbeni új lakóépület-építések során a legtöbb lakást (52 százalékot) három és annál több lakásos épületben kívánják megépíteni, míg egylakásos családi házakba az új lakások 40 százalékát tervezik.
A lakásmegszűnés valamivel kevesebb volt, mint 2003 I–III. negyedévében. Közel 2700 lakás szűnt meg, 44 százalékuk új lakás építése, 39 százaléka avulás miatt. A korábbiakhoz képest emelkedett az állami, önkormányzati tulajdonú megszűnt lakások száma, s ebben az időszakban az összes lakásmegszűnés 9 százalékát adta.
Budapesten az első kilenc hónapban a tavalyi 19 százalékos visszaesés után a lakásépítések száma jelentősen növekedett. A szakhatóságok január-szeptember hónapban 5080 lakás használatbavételét engedélyezték, számuk 81százalékkal több volt, mint 2003 azonos időszakában. Az újonnan épült lakásokon belül számottevően csökkent a 4 és több szobás lakások aránya: míg tavaly 31 százalékos, addig az idén 22 százalékos részarányt képviseltek.
A változatlanul jelentős építési kedvet jelzi, hogy a vizsgált időszakban a főváros építésügyi hatóságai 10 146 lakás építésére adtak ki engedélyt, 19 százalékkal többre, mint egy évvel korábban.
Pest megyében az év első kilenc hónapjában számottevően több lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. Január és szeptember között 4257 lakást vettek használatba, 45 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A megye építésügyi hatóságai 7143 új lakás építésére adtak ki engedélyt, 12 százalékkal kevesebbre az egy évvel korábbinál.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
