Így választ Amerika

A tengerentúlon ugyanis nem közvetlenül választják az ország első emberét, a szavazók szándékait a különböző államokból annak népességével arányos számban delegált elektorok hivatottak képviselni. Így előfordulhat – miként 2000-ben meg is történt – hogy a többségi szavazat és az elektori szavazás végeredménye nem esik egybe: Al Gore országos szinten közel félmillió vokssal többet kapott, mint George W. Bush, utóbbi mégis 271 elektort tudott összegyűjteni előbbi 266 elektorával szemben.

A győztes mindent visz

Az elektori testület 538 helyét a tízévenként rendezett népszámlálás eredményei alapján osztják el az 50 állam, valamint Washington D.C. között. A legtöbb elektorral így a legnagyobb államok, mint Kalifornia (55), Texas (34), New York (31), míg a legkevesebbel – hárommal – a legkisebbek (Észak-Dakota, Dél-Dakota, Montana, stb.) rendelkeznek. Az egyes államokban általában a „győztes mindent visz” elve érvényesül, vagyis akié a legtöbb szavazat, azé az összes elektori mandátum. Így akkor is a nyertesé az állam összes elektori szavazata, ha csupán egy százalékkal nagyobb a támogatottsága mint az „ezüstérmesnek”.

Kinek mennyi A mostani választásokon az október végi előzetes felmérések szerint Bush 24 államban mehet csaknem biztosra, ami 208 elektort jelent a számára, szemben Kerry 13 államban valószínűnek látszó 179 elektorával. Az utóbbi időben leginkább tíz, úgynevezett ingadozó, vagy „harctéri” államra irányult a figyelem. Ezek a győzelemhez szükséges 270 elektorból 116-ot biztosíthatnak. E tíz államon belül is a legnagyobb harc Floridában (27), Ohióban (20) és Pennsylvaniában (21 elektor) várható. A szakértők szerint amennyiben Kerry ezekben az államokban, vagy legalább kettőben közülük többséget szerezne, akkor a választásokat is megnyerheti.

Igaz, mint Amerikában szinte minden alól, ez alól is van kivétel: Maine-ben és Nebraskában két elektorról dönt az állami szavazás, a többiről az egyes kongresszusi körzeteken belüli eredmény. Viszont a végeredményt az teszi még kiszámíthatatlanabbá – növelve egyúttal a távolságot a „nép akarata” és a választás kimenetele között -, hogy vannak olyan államok is, ahol az elektorok keze egyáltalán nincs megkötve, azaz semmi sem kötelezi őket, hogy tartsák magukat az államukban elért eredményhez.

Az állampolgárok voksolása után az elektorok formálisan összegyűlnek és leadják a szavazatukat valamelyik elnökjelöltre. Az elnökjelöltnek és helyettesének összesen 270 elektori szavazatra, azaz abszolút többségre van szüksége a végső győzelemhez. Ha nincs meg az abszolút többség, a képviselőház dönti el az elnökválasztás kimenetelét.

Hogyan szavaznak az elektorokra?

A szavazásra az amerikaiak nem alanyi alapon jogosultak, hanem regisztrálni kell magukat. A hagyományosan alacsony részvételt a mostani választáson a regisztráció egyszerűsítésével próbálják megszüntetni, mindenütt biztosítva azt, hogy a választó akár a szavazás előtt regisztrálja magát. 2000-ben a szavazó korú állampolgároknak 70-80 százaléka regisztrálta magát, de közülük sem ment el mindenki szavazni.

Bonyolítja a helyzetet, hogy jelenleg hat különböző szavazási technológia van érvényben, a lyukasztásos módszertől a kézi összeszámolású papírcédulákon át az érintőképernyős megoldásig. Ezek jelentős része igen elavult technológiát képvisel – 2000-ben például a floridai lyukkártyás rendszernél nem volt egyértelmű, mi számít érvényes szavazatnak; sok kártya ugyanis nem volt teljesen átlyukasztva

Eredményhirdetés Általában 12 órával a szavazóurnák lezárását követően érkeznek meg az első, még nem végleges eredmények – a következtetések levonásával azonban vigyázni kell. 2000-ben több televíziós társaság már Al Gore-t hirdette ki győztesnek, miközben a végül döntő fontosságúnak bizonyult Floridában még javában zajlott a szavazatok összeszámlálását övező vita.

A regisztrált macska

A legutóbbi választásokat követően mindenesetre, amikor is Floridában 537 szavazat döntötte el az elnökválasztás kimenetelét – és a demokrata Al Gore tábora újraszámlálást kezdeményezett -, egy szövetségi törvénnyel 3,9 milliárd dolláros alapot hoztak létre a választási adminisztráció tökéletesítésére, a mechanikus szavazói rendszerek lecserélésére modernebb technikákkal.

A pártok ezzel együtt sem bíznak semmit a véletlenre. A demokraták például 8 ezer ügyvédet küldtek Floridába és Ohióba, a két kritikusan fontos kulcsállamba a választások ellenőrzésére. Gondok azért így is akadnak. Egy tréfás kedvű szavazónak például sikerült a macskáját is választónak regisztráltatnia. Igaz, ennek komolyabb jelentősége csak akkor lett volna, ha házi kedvenc a szavazatát is le tudja adni.