Opel-sztrájk – feladták, még tárgyalnak

A bochumi Opel-gyár alkalmazottai szerdán úgy döntöttek, hogy befejezik csaknem egy hete kezdődött sztrájkjukat. Közel tízezer emberből csaknem hat és fél ezer válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy “folytassa-e tovább az üzemi tanács a tárgyalásokat a vállalatvezetéssel, és kezdjünk-e el újra dolgozni?”.

Forgalomnövekedés veszteséggel A General Motors európai vesztesége az elmúlt négy évben összesen 2 milliárd dollárt tett ki, a tavalyi adózás utáni veszteség 286 millió dollár volt. A veszteségek idén tovább halmozódtak: az első fél évben 161 millió dollárra rúgtak (szemben a tavalyi év első hat hónapjában összehozott 68 millióval). A General Motors németországi vállalata, az Opel évek óta csökkenő értékesítésről ad számot, és jelentősek a veszteségei. A takarékossági intézkedések ellenére tavaly tovább nőtt az üzemi veszteség: 384 millió euróra az egy évvel korábbi 227 millióról. Az árbevétel 13,9 milliárd euró volt, 6,3 százalékkal kevesebb a 2002-esnél. Európában az Opel 1,57 millió járművet adott el tavaly, 0,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Elbocsátások Magyarországon

Az üzemi tanács és a menedzsment megállapodásáról egyelőre nem sokat tudni, egyes lapértesülések szerint a dolgozók engednek szabadidejükből és pénzügyi juttatásaikból, így elmaradhatnak a gyárbezárások. A vállalatvezetés részéről állítólag olyan elvi álláspont is megfogalmazódott, hogy igyekeznek megtartani a németországi gyártóhelyeket a 2010-et követő időben is, amennyiben azok gazdaságosan fognak termelni.

Bár a közvetlen kapcsolatot az érintettek cáfolják, az időzítés mindenképp sokat sejtető.  A német munkások szerda esti “fegyverletételét” követő napon közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot a magyar leányvállalat arról, hogy ha a piaci folyamatokban nem történik pozitív változás, a következő egy év során 90-nel csökkenti dolgozóinak számát a szentgotthárdi Opel Magyarország Autóipari Kft.

“A General Motors közelmúltbeli, átfogó átszervezéssel kapcsolatos bejelentésének jelenleg nincsen közvetlen hatása az Opel Magyarország működésére” – hangoztatta csütörtökön Légrádi Edit, a gyár kommunikációs igazgatója. Elmondása szerint a tervezett létszámleépítést az indokolja, hogy a szentgotthárdi gyárban az év végén megszűnik a fokozatmentes CVT-váltók gyártása, az ezen a területen dolgozóknak pedig csak egy részét tudják tovább foglalkoztatni a motorgyárban, illetve az Alison-váltók gyártásánál. A CVT váltókból eddig több mint százezer darab készült Szentgotthárdon, amelyeket elsősorban az amerikai piacon értékesített autókba szereltek be. A váltók gyártásának leállítását a GM már július végén eldöntötte – tette hozzá kérdésünkre Légrádi Edit pénteken – ugyanis egy más típusú, hatékonyabban gyárható váltó amerikai beszerelésére állnak át.

Magyar utakon Magyarországon az Opel piaci részesedése az év első felében a személygépkocsi- és terepjáró-értékesítésben 10,9 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 13 százalékról. A második legnagyobb személygépjármű- és terepjáró-forgalmazó Opel az év első kilenc hónapjában 16 660 új járművet értékesített, ez 16 százalékos csökkenés a 2003. I-III. negyedévihez képest. Ennél több eladással, szám szerint 26 737-tel csupán a Suzuki büszkélkedhet. Összesen 153 206 új személygépkocsi és terepjárót talált gazdára januártól szeptemberig 2004-ben – adta hírül a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE).

Mennyibe került

Az elmúlt csütörtökön az Opel három üzemében állt le a munka: először Bochumban függesztették fel a termelést, a rüsselsheimi és az antwerpeni gyár viszont részben a Bochumból elmaradó alkatrészek miatt állt le. Később csatlakozott hozzájuk a kaiserslauterni üzem is, ahol 2500 munkás tette le szerszámait.

A munkahelyek megmentése érdekében kedden európai akciónapot is szerveztek, ez csak a leginkább veszélyeztetett Németországban váltott ki igazán visszhangot és megmozdulásokat. A lengyelországi Gliwice Opel-gyárában az egyik német tévéállomás riporterének egy munkás úgy felelt, hogy miért legyen ő szolidáris olyanokkal, akik az ötször annyit keresnek, mint ő.

Az „engedetlenség” költségeiről egyelőre kevés biztosat lehet tudni. Az Opel 5600-ra becsülte az egyhetes sztrájk miatt el nem készült járművek számát. A FigyelőNet értesülései szerint ez önmagában legalább 20-25 millió eurós profitkiesést jelent, ám könnyen lehet, hogy a végső összeg elérheti a Financial Times oldalain megszólaltatott szakértők által prognosztizált 50-100 millió eurót is. A munkabeszüntetés termeléskiesést okozott más, a részegység-ellátás szempontjából a bochumi gyárra utalt üzemben, így a már említett Rüsselsheimen és Antwerpenen kívül a Liverpool melletti Ellesmere Portban.

Szentgotthárd A szentgotthárdi Opel gyárban körülbelül 750-en dolgoznak, továbbá kiszervezett munkaerőként (alvállalkozóként) további 450-en járnak be a gyárba dolgozni – mondta el kérdésünkre Légrádi Edit kommunikációs igazgató. A hazai részleg – egyébként a Fiat és a GM közös tulajdonában áll – nyereségesen üzemel: 2003-ban 638 millió eurós nettó árbevétel mellett 42 millió euró adózás előtti profitot ért el. A gyár 1,6 és 1,8 literes benzinmotorokat és teherautó-váltókat gyárt és szállít az európai gyárakba, valamint amerikai piacra exportál úgynevezett CVT automata váltókat.

Már megint a német bérek

A németországi munkabeszüntetések azután kezdődtek, hogy a világ legnagyobb autógyártója, az amerikai General Motors (GM) múlt csütörtökön bejelentette, a 63 ezer európai GM-munkahely körülbelül egyötödét meg akarja szüntetni, mert már öt éve veszteségesen termel a kontinensen. A munkások érdekképviseleti szerve a menedzsmentet hibáztatja azért, hogy a növekvő versenyhelyzetben nem tud helyt állni, a vezetők ezzel szemben a magas bérköltségeket okolják. Egy nemrég publikált OECD jelentés ez utóbbi érvelést erősíti, hiszen az derül ki belőle, hogy a német munkaerő a második legdrágább a világon.

Minden bizonnyal ezzel (is) magyarázható, hogy az európai GM-dolgozók közel felének otthont adó Németországot jóval inkább érinti a tervezett leépítési hullám: a 12 ezer munkahelyből tízezret kívánnak megszüntetni. (A svédországi Trollhattanben hatezer munkahelyből „csak” 500-at számolnak fel, a spanyol Opel-gyárban 600 dolgozótól válnak meg.) A leépítés legkeményebben a németországi Opel-gyárakat, azokon belül is a bochumit és a rüsselsheimit érintené, ahol négy-négyezer munkahely jövője forog kockán.

A megszűnésre ítélt munkahelyek 90 százalékát már a jövő évben fel akarják számolni, mivel az amerikai konszern évi 500 millió euróval akarja csökkenteni költségeit. Ezt – a BBC és a Financial Times értesülései szerint – a menedzsment a sztrájkhullámmal szemben is végigviszi. Hasonló gondokkal küzd Európa legnagyobb autógyártója, a német Volkswagen is, ahol 2011-ig 30 százalékkal akarják csökkenteni a munkaköltségeket.

Fotó: AP