A borsodi szénbányászat legutolsó fellegvárát, Lyukóbányát nem azért kellett bezárni, mert kimerült a szénvagyon, mintegy tíz és fél millió tonna iparilag leművelhetőnek minősített szén maradt a föld alatt – mondta Sztermen Gusztáv, a Lyukószén Kft. ügyvezetője.
Hozzátette: a hatvanhat év alatt a bánya széntermelése meghaladta a 38 millió tonnát, tizennyolc alkalommal pedig évente több mint egy millió tonna szenet hoztak a felszínre. “Lyukóbányát is elérte azonban az energetikai szén kitermelés recessziója, évről-évre egyre kevesebbet szenet hoztak a felszínre innen, miután a korszerűtlen szenes erőműveket más technológiára alakítják át, környezetvédelmi okok miatt a széntüzelésű erőművek már nem versenyképesek a piacon – jegyezte meg az ügyvezető.
Hangsúlyozta: a Borsodban bezárt bányák korábban összesen csaknem 30 ezer embert foglalkoztattak; a lyukói – bezárása előtt – a térség egyetlen még működő, meghatározó jelentőségű mélyművelésű bányája volt, amely fénykorában mintegy két és fél ezer bányásznak adott munkát.
Az utolsó hónapokban kétszázötvenen dolgoztak a hét évvel ezelőtt az amerikai AES konszern tulajdonába került bányában; a külföldi tulajdonos tavaly év végén jelentette be, hogy véglegesen bezárja az aknát, ám ezt időközben bérbe, majd pedig tulajdonába vette a Lyukószén Kft.; “erre a társaságra várt a mostani szomorú intézkedés, amikoris felhozták az utolsó csille szenet és megfordították a bányajelvényt” – mondta Sztermen Gusztáv.
Közölte: az elbocsátott bányászok egy része a Komárom-Esztergom megyei márkushegyi bányában folytathatja a munkát, Lyukóbányáról ötvenen jelezték áttelepülési szándékukat. Márkus-hegy, az egyetlen még működő mélyművelésű bánya az országban jelenleg létszámproblémákkal küzd, így a lyukói jól képzett szakemberek pótolhatják a hiányt – jegyezte meg az ügyvezető. A borsodi szénmedence bányakultúrájára és múltjára emlékeztet az a Bányászati Emlékpark is, amelyet szintén csütörtökön avattak fel Újhámorban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
