Elmondta: az IPOSZ egyetért az igazságos közteherviseléssel, megérti a kormány törekvését, hogy a hiányzó államháztartási hiányt pótolni akarja. Az alelnök kifejtette, hogy a bankok az elveszett nyereség pótlására vélhetően csökkentik majd költségeiket, és ez érinti a kisvállalkozók hitelbírálatát, amely munkaigényes és fajlagosan drága a bankoknak.
Az alelnök szerint a bankok kockázatviselő képessége a nyereségükkel arányos, ezért az IPOSZ úgy látja, a bankok a kamatkülönbözeti adó miatti kiesést úgy próbálják majd csökkenti, hogy kockázatosabb hiteleket nem adnak.
Kassai Róbert félőnek tartja azt is, hogy a bankok egyre inkább a nagyobb vállalkozások felé fordulnak majd a hitelezéskor. Az európai uniós előírások alapján 920 egykori magyar nagyvállalat bekerült a kis- és középvállalkozói fogalomkörbe, és a kis- és középvállalkozásoknak fenntartott hitelekért a kisebb cégeknek ezekkel a korábbi nagyobb vállalatokkal is meg kell majd küzdeniük.
Az alelnök elmondta, hogy az IPOSZ jól megalapozott, komplett hitelkérelmet összeállításában segíti vállalkozóikat. Olyan hálózatot hoznak létre, amely a pályázatírás mellett a hitelkérelmek összeállításában támogatja a hozzájuk fordulókat.
Kassai Róbert utalt arra, hogy ezen kívül az IPOSZ kezdeményezi majd a Hitelgarancia Rt.-nél a garantált összeg emelését. Erre azért lenne szükség, hogy a vállalkozóknak kisebb saját garanciát kelljen a hitelük mellé adni.
Kassai Róbert elmondta, az IPOSZ sajnálja, hogy a magyar kormány nem tartott meg egyetlen bankot sem tulajdonában. Nem várható el a külföldi magántulajdonú bankoktól, hogy a magyar gazdaságpolitika prioritását, a kisvállalkozásokat támogassák a nyereségük terhére.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
