Belföld

GVH: 7 milliárdos bírság a sztrádaépítőknek

Rekordnagyságú, összesen 7 millárd 43 millió forint bírságot szabott ki öt nagy autópálya-építető cégre a GVH Versenytanácsa a kartellgyanú miatt indított versenyfelügyeleti eljárás során.

Tóth Tihamér, a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elnöke a zárt ülést követő nyilvános ítélethirdetéskor elmondta: a társaságok versenykorlátozó módon osztották fel egymás között a Nemzeti Autópálya Rt. által kiírt és 2002 végén zárul nyílt közbeszerzési eljárás során négy autópálya-szakasz 128 milliárd forint értékű megbízását.


„A Strabag Rt.-nek 2,468 milliárd forint a Betonút Rt.-nek 2,212 milliárd forint, a Hídépítő Rt.-nek 1,371 milliárd forint, az Egút Rt.-nek és a Debmút Rt.-nek 496-496 millió forint bírságot kell fizetnie” – közölte Tóth Tihamér.


Krimibe illő






Kapcsolódó cikkek:

 

Amint arról korábban a Figyelő is beszámolt, krimibe illő kommandós akció tanúi lehettek tavaly májusban több, az autópálya-építésben érdekelt vállalkozás alkalmazottai. Egy tavaszi reggelen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) munkatársai szállták meg cégük székhelyét, iratokat kerestek, és beosztottakat hallgattak meg: minden idők legnagyobb, 127,9 milliárd forintos közbeszerzési pályázat-csomagjának ügyében nyomoztak. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis még 2003. február 18-án hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. (NA) 2002. augusztusában (az M7 balatonszárszói, az M7-M70 Becsehely-Letenye, és az M3 görbeházai szakaszra) kiírt nyílt, előminősítéses közbeszerzés során az említett vállalatok összejátszottak-e. Az eljárást később kiterjesztette a 2002. júliusban kiírt, majd eredménytelennek nyilvánított ugyanezen szakaszokra vonatkozó meghívásos pályázatra is.


A VT a rendelkezésére álló iratok, nyilatkozatok és egyéb bizonyítékok alapján megállapította, hogy a cégek előzetesen felosztották egymás között, hogy melyik pályázó melyik autópálya szakasz kivitelezését szerzi meg, illetve, hogy a fővállalkozó melyik vállalkozást fogja alvállalkozóként bevonni az összesen 59,91 kilométeres, bruttó 160 milliárd forintos építkezés során. Az áregyeztetésben és a piacfelosztásban megnyilvánuló akarategyezség az eredménytelenné nyilvánítás után fennmaradt a megismételt pályázat során is.

A legsúlyosabb bűn


Az ilyen típusú kartell az uniós gyakorlat szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású. Az összejátszás piactorzító hatása számottevő, mert abban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalkozás részt vett. A nem versenykörülmények között kialakult árak több évre kiterjedően befolyásolták a magyarországi autópálya építéseket.


A Versenytanács, követve korábbi határozatait, tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.

Kísért a múlt


Az M7-es és M3 autópálya továbbépítését egyébként kezdetektől botrányok kísérték. Az Orbán-kormány idején a közbeszerzési pályázatok mellőzésével jelentős állami autópálya-megrendeléseket szerző, magyar tulajdonban lévő Vegyépszer 2002 májusában egyedüliként adhatott ajánlatot az új szakaszokra, a hatalomra kerülő új kabinet azonban felbontotta a szerződést a céggel, mert nem mutatta be időben a beruházás megkezdését biztosító bankgaranciát. A nyárra meghirdetett meghívásos tenderen a részben külföldi indulók – így a francia érdekeltségű Egút, az osztrák-német Hídépítő-Strabag páros – aláígértek a Vegyépszernek, és a korábbi 131 milliárd forintos öszszeghez képest 21 milliárd forinttal kedvezőbb ajánlatot tettek

Ajánlott videó

Olvasói sztorik