A Magyar Hírlaphoz eljutott körirat szerint a minisztériumoknak és az önkormányzatoknak a hatékonyság növelésével és elbocsátásokkal, maguknak kellene kigazdálkodniuk a 6,5 százalékos bruttó béremelést, mert a költségvetésben egy fillér támogatást sem kapnának erre a célra. A egészségügyi intézményekben és az önkormányzatok által működtetett oktatási szociális intézmények béremelését 5 százalékkal támogatná az Egészségbiztosítási Alap, illetve a költségvetés.
Nem csökken az eho
A vállalkozókat is érzékenyen érintheti a büdzsé megszorítása. A Pénzügyminisztérium (PM) terveiben ugyanis nem szerepel a korábban megígért egészségügyi hozzájárulás csökkentése sem.
Az eho jelenleg 3450 forintos tételt jelent dolgozónként, ám jövőre bizonyos csoportok esetében. Kékesi Tibor szocialista képviselő még a hét elején is azt állította a Napi Online internetes oldalnak, hogy ez minden cégre vonatkozóan ezer forinttal csökkenhet jövőre.
Sztrájk lehet a közszférában
A büdzsé szigorítása további társadalmi feszültségeket okozhat. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Szabó Endre a Népszabadságnak elmondta, a sztrájkbizottság szeptemberben megvizsgálja, hogyan adhat nyomatékot elégedetlenségének a közszférában megígért béremelések elmaradása miatt.
A szakszervezeti vezető biztosra vette, hogy a közeljövőben nem születik egyezség a közszféra idei béremeléséről, mert a kormány és a közszolgálati sztrájkbizottság megállapodásában szereplő hatszázalékos bérnövekedés nem teljesül minden területen.
Eddig csupán a rendvédelmi területen a központi és a területi szervek egyenruhásainak bére rendeződött megnyugtatóan. A fő gondot ez jelenti, hogy az önkormányzatoknak a béremelésekre nyújtott 6 milliárdos norma csak egy százalékos emelésre elég, a többi 5 százalékot az önkormányzatoktól várnák el, amelyek csak további egy százalékot tudnának fedezni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
