Belföld

Furcsa dolgok történnek az Északi-tengernél

A földközi-tengeri halfajok egyre északabbra tűnnek fel, az északi-tengeri tőkehal-állomány fogyatkozik, a sirályok száma csökken, számos tengeri madár éhezik.

A nyár elején több száz, az albatroszfélék közé tartozó fulmár tetemét sodorta a tenger a brit partokhoz. A vizsgálatok szerint a madarak éhen haltak.

Minden mindennel összefügg

A biológusok úgy vélik, a fenti események összefüggenek. A feltételezések szerint az eseménysor az északi-tengeri planktonállományban bekövetkezett radikális változással kezdődött – amiért a globális felmelegedés a felelős.


Furcsa dolgok történnek az Északi-tengernél 1

A planktonok a nyílt vízben szabadon lebegő mikroszkópikus élőlények összessége, amelyek helyváltoztató képessége minimális, így tehetetlenül sodródnak az áramlatokkal. Parányi méretűk ellenére rendkívüli jelentőséggel bírnak.

A fitoplanktonok apró moszatok által alkotott növényi planktonok. Fotoszintézisükhöz fényre van szükségük, ezért a felszíni vizekben fordulnak elő. A fitoplanktonok felelősek a Földön végbemenő fotoszintézis 50 százalékáért. Az állati planktonokkal, a zooplanktonokkal egyetemben az óceáni élelemlánc alapját képezik.

Felmelegedett a víz

Az elmúlt húsz évben ezek a parányi élőlények óriási változáson mentek keresztül az Északi-tengeren. A nyolcvanas években az Északi-tenger még hidegvízi ökoszisztémának számított, ám a kilencvenes években átalakult melegvízivé – írja a BBC Online. A hidegvízi planktonfajok északabbra vándoroltak, helyükön szubtrópusi fajok jelentek meg.


Furcsa dolgok történnek az Északi-tengernél 2

Néhány, kora tavasszal virágzó planktonfaj drámai csökkenése jelentős hatást gyakorolt a tápláléklánc további elemére is. Számos állatfaj táplálkozott ezekkel a planktonokkal, sőt megjelenésüket kifejezetten a kora tavaszi időpontra időzítették.

Ezek a fajok, például bizonyos hallárvák, most éheznek, tömegesen pusztulnak. Csakúgy mint azok a halfajok (pl. angolnafajok), amelyek ezekkel a lárvákkal táplálkoztak, valamint azok a tengeri madarak (pl. sirályok), amelyek étlapján előkelő helyen szerepelnek a fenti halfajok.

A változások pontos hatásmechanizmusa egyelőre nem ismert. A kutatók mindenesetre szükségesnek tartják a planktoncsökkenés, az angolnaállomány fogyása és a madárállomány pusztulásának vizsgálatát összekapcsolni – így talán fény derülhet az összes rejtélyre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik