A jövő évi költségvetés meghatározó pontjairól tárgyaltak a kormánytagok szerdai ülésükön. A Draskovics Tibor által néhány nappal ezelőtt már ismertetett új tervezési rendszer, a pályázati pénzek elosztásának ismételt felvázolásán túl az olcsóbb állam megteremtésére irányuló büdzsé fő irányvonalairól volt szó – derült ki Veres János politikai államtitkár szavaiból a kabinet ülése után tartott sajtótájékoztatón. A tervek szerint az olcsóbb állam kevesebb központi támogatást, racionálisabb működést, magyarul a köztisztviselők egy részének elbocsátását jelenti.
|
A 2005. évi költségvetés prioritásai között továbbra is a munkahelyteremtés, az átlagos és átlag alatti keresetűek adóterheinek érzékelhető csökkentése és az alacsonyabb jövedelmű, gyermeket nevelő családok támogatásának növekedése, valamint a fiatal pályakezdők élethelyzetének, életfeltételeinek, pályakezdésének és otthonteremtésének a támogatása kell, hogy szerepeljen – mutatott rá Veres János.
Ami a konkrét elképzeléseket illeti, a kormány kétszázalékos reálbér-növekedést tervez a közszférában jövőre – közölte az államtitkár a kabinet ülését követően – miután (az MNB-vel közösen kialakított makropályán haladva) 4,5 százalékos inflációval és 6,5 százalékos bruttó bérnövekedéssel számol.
A reálbér-növekedés “fedezetét a köztisztviselői körben racionalizálási intézkedésekkel kell megteremteni” – közölte az államtitkár -, vagyis az egyes minisztériumoknak saját erejükből kell kigazdálkodniuk a béremelés forrását, miután azt teljes mértékben nem biztosítja számukra a költségvetés. A kormány a bürokráciát ugyanis nem kívánja támogatni – tette hozzá -, ha másképp nem megy, akkor néhány tárcánál a létszámleépítés eszközéhez kell nyúlni.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő a köztisztviselői elbocsátásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: az egyes minisztereknek kell majd a racionalizálási, bürokráciacsökkentési feladatokra javaslatot tenniük. A kormány ezt a munkát elkezdte, megfelelő pénzügyi ösztönző rendszerek szerepelnek majd a költségvetésben – tette hozzá.
Több pénz az unióból
Mindeközben Európában az uniós költségvetés jövő évi alakulása is napirendre került. Jóllehet a konkrét számokat, sőt az alapelveket, prioritásokat illetően is parázs vitára van még esély, Magyarország a korábban vártnál kedvezőbb pozícióba kerülhet. Az újonnan csatlakozott uniós tagállamok – köztük hazánk – ugyanis több pénzre számíthatnak, amennyiben a tagországok jóváhagyják a brüsszeli Európai Bizottság költségvetési elképzeléseit.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az unió következő, 2006-tól 2013-ig terjedő költségvetési periódusában az úgynevezett kohéziós alapokra fordítandó összeg válna fokozatosan a legnagyobb kiadási tétellé. Jelenleg még az agrárfinanszírozásra megy el a legtöbb pénz, de a bizottsági tervek szerint 2007-től már a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatását segítő kohéziós alapba kerül a legnagyobb összeg, méghozzá magyar szemmel nézve óriási, évente csaknem 50 milliárd euró.
Ennek a tételnek a felét az újonnan csatlakozott országok használhatnák fel, vagyis Magyarország például évente 700-800 milliárd forintot. Ehhez persze nagyságrendekkel kisebb saját forrást is biztosítani kell, de mindenekelőtt ambiciózus és szakmailag jól megalapozott pályázatokat kell benyújtani.
Kedvez az új tagállamoknak a bizottsági javaslatcsomag azon eleme is, amely csökkentené a nettó befizető Nagy-Britanniának járó költségvetési visszatérítés összegét. Ez ellen a brit politikusok persze tiltakoznak, mert szerintük erősítené a brit közvéleményben az euro-szkeptikus tendenciát. Persze a most nyilvánosságra került tervezet egyelőre csak a Brüsszeli Bizottság javaslata, a döntő szót a tagállamok mondják majd ki. Köztudott ugyanakkor, hogy a kiadások csökkentését szorgalmazó nettó befizető országok, és nemcsak Nagy-Britannia, kifejezetten ellenzik a Brüsszeli Bizottság költségvetési elképzeléseit.
